Könyvajánló

Sokféle szerepben megismerhettük már a népszerű színészt, Szabó Győzőt, viszont kevesen tudják róla, hogy mintegy tíz éven át súlyos drogfüggő volt. Életének erről a korántsem dicsőséges szakaszáról vall könyvében, melyet Csernus Imre drogspecialista pszichiáter jegyzetei egészítenek ki, aki egyébként Morpheus néven mint kijózanító erő igazán pozitív szerepet visz a memoárban. A szerző politoxikomán volt, azaz fiatalon szinte minden drogot kipróbált, mire végleg le tudott állni a pusztító szerekkel - ez a visszatalálási pont kb. a Valami Amerika (2002) forgatásán következett be. Élményeit, szenvedéseit, veszteségeit, és a gyógyuláshoz vezető hosszú utat felkavaró őszinteséggel tárja az olvasó elé. Műve célját illetően Szabó Győző egy nyilatkozatát idézzük: "az ország egyik legfoglalkoztatottabb színésze vagyok, talán mondhatom, hogy a karrierem csúcsán járok, s hogy ezzel a tisztázással nem sérülhet a személyem. (...) Ha csak pár ember dönt úgy a könyvem miatt, hogy inkább legyőzi a kíváncsiságát, vagy épp még időben leteszi a szert, akkor megérte kiszolgáltatnom magam". A könyvet ajánló hírességek közül Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő, író így fogalmaz: "a pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül."

A neves pszichológus és matematikus újabb kötetében a tőle megszokott könnyed, kollokviális stílusban három dologról osztja meg olvasóival gondolatait: először a Facebook közösségi portál kapcsán írja le Mérő László tapasztalatait, benyomásait, valamint a közösségi oldalak belső működésmódjának jellemzőit, ebben korábbi kutatásaira is nagyban tudott támaszkodni. A második részben a mai magyar gazdaságról közöl észrevételeket, olvashatunk a céges világ felépítéséről, a vállalatok hierarchiájáról, az oktatásról mint hosszútávú befektetésről, valamint a kapitalizmus megannyi arcáról. A harmadik rész egy igen izgalmas fejezet a könyvön belül, mivel ebben Mérő korábbi cikkeit veszi elő és korrigálja, a fejezet címe is „Tévedéseim”, így rögtön a 2018-as választások kapcsán, ahol arról írt, miért kellene a összefognia az ellenzéknek, és adott esetben egy jobboldali beállítottságú szavazónak szocialistára és vice versa szavazni, csak hogy a kormánypártot megbuktassák; akkor nem értették ezt az elvet, azóta viszont az ellenzéki összefogás kapcsán belátták a pártok és a szavazók, hogy máshogy ezt nem lehet – a szerző szerint. A negyedik részben a „dörzsölt szélkakasról” olvashatunk, vagyis Orbán Viktorról, aki mindig arra fordul, amerről a szél fúj és ahonnan a legtöbb haszon várható.

Több szálon futó, mintegy hét évtizedet átfogó, a Felső-Tisza vidékétől Latin-Amerikán és Iránon át Indiáig ívelő regénnyel jelentkezik az utazó újságíró, Szűcs Péter. Az egyik szál az ötvenes évek közepén, Biharnagybajom községből indul. Az itt élő fiatalember, a paraszti származású Kamuti István megkapja a katonai behívóját. Kalandjainak első állomása Budapest, a sors azonban később az óceánon túlra, New Yorkba és Rio de Janeiróba repíti, és a szerelmet is megtalálja, María személyében… Egy másik szálon a nyolcvanas évek végéről indulunk: Tamás és Andrea a szocializmus végóráiban szeret egymásba, és együtt tapasztalja meg a rendszerváltás időszakát. Tamás sikeres reklámszakember lesz, ám élete mégis válságba kerül, és Marokkóból indulva, szinte az egész világot bejárja, hogy választ találjon a kérdéseire… A közelmúltban játszódó harmadik szálon Léna éli az Y-generációs fiatalok látszólag gondtalan életét. Egy születésnapi ajándék kapcsán azonban minden, amit addig önmagáról tudni vélt, megkérdőjeleződik… De vajon miként kapcsolódik össze István, Tamás és Léna élete? A válasz csak a regény végére, a Gangesz partjainál derül ki.

Zizi - Nikki - és minden pajtása jeles alkalomra készül: szülinapi partija lesz a Pompásvölgyi Country Clubban, "ahol van zenekar, DJ, pizza, amennyi beléd fér, fagyibár, kétszáz közeli barát, a legjobb barátnőim, a zizis szerelmem és egy gigantikus szülinapi torta" - lelkendezik Zizi. Nem számol azzal, hogy "halálos ellensége", Mackenzie is készülődik az ünnepségre - de az ő meglepetésének nem biztos, hogy örülni fog. A találkozástól már előre fél, még egy rémálmot is lát, amiben Mackenzie az arcát tortába nyomja, aztán rosszindulatúan hahotázik rajta. Vajon valóra válik, amitől retteg? A barátnői, Chloe és Zoey optimisták, és nagy elánnal szervezik zsúrt, nézegetik a bulifajtákat, míg végül közösen a medencés parti mellett döntenek. Készülődés közben derül ki, hogy Nikki egy párizsi utat nyert, ami szuper is lenne, ha nem lenne a szerelme, Brandon, aki viszont együttesével, a Rosszfiúkkal nyári turnéra készülődik. Így viszont külön kell majd lenniük. De kibírják-e egymás nélkül a nyarat? Kiderül a legújabb Zizi-regény végére.

Titokzatos ​figura bukkan fel Szepes Mária több évszázadot felölelő regényének első lapjain. Különös küldetés vezérli: át kell nyújtania egy kéziratot, amely elbeszéli a vörös oroszlánnak, azaz a bölcsek kövének történetét.
A bölcsek köve, a nagy elixír, a magisterium – az alkimisták hite szerint – nemcsak aranycsinálásra jó, hanem általános gyógyszer és az élet meghosszabbításának csodaszere is, amely a transzmutációt, tehát az átváltozást az emberre vonatkoztatta, s a lélek megnemesítését, arannyá változtatását tekintette céljának. Ebben az értelemben a bölcsek köve a királyi tudás volt, amely hét fokozaton keresztül a tökéletesedéshez, az emberfeletti állapothoz vezetett: a megtisztult személy beavatottá, adeptussá emelkedett.
Szepes Mária regényének főszereplője 1535-ben születik, és élete az átváltozások során át a XVIII. század végén ér véget. Ez az életrajzi láncolat úgy alkot egészet, hogy az újjászülető emlékezik előző életére.

Rumini, a kurázsival bőségesen megáldott, bűbájos egér-kalandor legutóbbi útja olyan jól sikerült, hogy a végén még lovaggá is ütötték. Gombszemű, szürke bundás kis hősünk krónikája azonban ezzel korántsem ért véget, mint ahogy a Szélkirálynő nevű hajó vándorlása sem, amelynek fedélzetén Bojtos Benedek kapitány alatt szolgál. Útjuk ezúttal az Arany-tenger szigetvilágába vezet, amelyet négy varázslatos nép, a hódok, kígyók, teknősök és fénylények laknak. Az Arany-tenger világát sokáig a teljes béke és harmónia jellemezte, de most az egyik uralkodó arra készül, hogy leigázza a másik három birodalmat. Ebbe a háborús helyzetbe csöppennek bele Ruminiék, akik hamarosan kénytelenek szembesülni a ténnyel: arra, hogy élve kijussanak a szigetvilágból, csak akkor van esélyük, ha csatlakoznak a támadó ellen alakult Hódszövetséghez, és segítenek a zsarnok legyőzésében.

Rumini és barátai visszatérnek Ciklámen-szigetre, hogy jelentsék a Ciklámen-kórház orvosainak, barátaik meggyógyultak a korábban halálosnak tartott betegségből: az orvosok annak ellenére, hogy sikeresen diagnosztizálták a matrózok betegségét, gyógymódot nem tudtak javasolni a tükörbetegségre. A gyógyírt a Tükör-sziget egy rejtett zugában lelték meg a kalandorok, mellyel az eleinte szkeptikus orvosokat is lenyűgözték. Rumini társaival a kórházbeli látogatást követően a helyi kikötő kocsmájába betérve a nagy mulatozás közben a helyi történetekben jártas ürgével és tengerimalaccal, Kolbi bával a hentessel és Bazsalikom úrral a zöldségessel élénk eszmecserébe merült, a boltosok elmesélik barátainknak az Áspis-tenger középen elsüllyedt sziget történetét. A matrózok hazaútjuk során, hogy hamarabb jussanak haza Egérországba, a ciklámeniek figyelmeztetései ellenére megkísérlik átszelni az Áspis-tengert, ám kísérletük tragédiába fordul, és a korábbi részekből megismert és megszeretett háromárbocos vitorlás, a Szélkirálynő hullámsírba merül. A legénység tagjaira újabb elképesztő kalandok várnak a tenger mélyére süllyedt kastély és birodalom, Megantisz felfedezése közben. Berg Judit eddig is tudott újat mondani minden egyes Rumini-részben, akár a történetek csavaros tovább gondolását, akár a műfaji sokszínűséget figyelembe véve. A Rumini és az elsüllyedt világ a sorozat tizedik részeként méltó folytatása a gyermekek ezreinek boldog perceket okozó kalandoknak.

Aki olvasta az írónő Rumini-köteteit, annak bizonyára ismerős lesz Galléros Fecó neve, aki nemcsak egy hajón - a Szélkirálynőn - szolgált matrózként a vagány egérkölyökkel, Ruminivel, de egyben jó cimborája is volt. Ebben a kötetben azonban mellékszereplőből főhőssé nemesül Fecó: a jelen kötet nem egyéb, mint az ő naplója, amelyben részletesen elmeséli azokat az izgalmas kalandokat, amelyekben része volt a Datolyaparton, ahol - önhibájából - magára marad a Szélkirálynő távozása után. Mint kiderül, Fecó egyáltalán nem magányosodott vagy szerencsétlenedett el az idegen tájon, sőt: hamarosan szert tett egy szerencsehozó Fortuna bogárra, és egy igazi barátra Doppler Tóni denevér személyében. A pajtások együtt rengeteg vicces, rémületes és érzelmes élményben részesültek az elkövetkezendő három év során - ezeket végigizgulhatják-nevethetik a gyerekek is, ha fellapozzák Berg Judit regényét.

Sloan Monroe életének nagyszerelme, Brandon egy autóbalesteben meghal. A lány úgy érzi, soha nem fogja tudni feldolgozni ezt a tragédiát és a szívében nem lesz már helye más férfinek. Brandon halála után két esztendővel, amikor Sloan az utcán sétál egy ijedt kutyát vesz észre, amint az életveszélyes helyzetet teremtve az autók között, kétségbeesetten szaladgál. A lány megmenti a Tucker névre hallgató kutyust, „aki” olyan barátságos és kérlelő tekintettel néz rá, hogy hazaviszi, és a „kutyaterápia” nagyban segíti őt abban, hogy végre ismét magára találjon. Néhány hét elteltével azonban jelentkezik az eb gazdája, Jason, kiderül, hogy a férfi ismert zenész, aki éppen Ausztráliában van koncertkörúton, és ha hazaér, feltett szándéka, hogy „visszaperli” Tuckert. Amikor Jason megismerkedik Sloannal megnyugszik, amikor látja, hogy kutyusának milyen jó dolga van új gazdája mellett. A férfi remek társalgó, humoros, nem mellesleg nagyon vonzó így aztán Sloan évek óta fagyos lelkében kezd felolvadni a jég. Egyre többször találkoznak, és lassacskán már mindketten sokkal többet éreznek egymás iránt szimpla barátságnál. Jason azonban karrierje csúcsán van, sokat utazik külföldre és Sloanban egyre erősebb a szorongás, hátha nem is szereti őt igazán Jason és úgy érzi, azt képtelen lenne elviselni, ha a férfi elhagyná őt. Szerencsére mindez nem így történik, és a kedves, érzelmes történet végére minden a „helyére kerül”… Főként nőolvasók szívét dobogtathatja meg a romantikus történet.

Fábián Jankát vélhetően a 2020-ban világot elborító pandémia is ihlette regényének megírására. Úgy tűnik, az emberi természet mit sem változott 190 év alatt. A naplóíró, a tizenhét esztendős, Gruber Georgina németes csengésű neve ellenére magyar honleány, aki a budai várban él Vilma húgával és édesapjával, Gruber Ottokárral együtt, aki a lakásuk alatti kedves kis cukrászda tulajdonosa. A lányok édesanyja egy hosszan tartó, súlyos betegség következtében már tíz éve meghalt. Georgina naplóbejegyzései 1831. július 15-én kezdődnek és az utolsó sorokat az év októberének elején rója papírra a fiatal lány. Magyarországon ekkor tört ki a kolerajárvány, amelyre a korabeli orvostudomány még nem talált gyógyírt, a járvány következtében Kazinczy Ferenc is elhunyt. A családtagok, hogy megvédjék magukat, a halálos betegségtől önkéntes karanténba vonulnak, bezárkóznak a vári lakásba. Az Európát elborító járvány, azonban egyre nagyobb félelemmel tölti el az ország lakóit. Georgina mindent lejegyez a naplójába, nemcsak a családi élet bezártságában történő csip-csup eseményeket, például amikor Vilma afelett siránkozik már napok óta, hogy elpusztult a kiscicája, de az ország főorvosának, Lenhossék Mihálynak (valós személy, aki korának híres orvosa volt) a járvány kezelésére és megfékezésére vonatkozó intézkedésit is dokumentálja, valamint az elhunytakra vonatkozó statisztikai számadatokat is közöl. Leírja a kolera tünetegyüttesét, a baktérium által előidézett, elsősorban széklettel, hányadékkal szennyezett vízzel és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjedő betegség mibenlétét. A gyors lefolyású kór képét, amely súlyos hasmenéssel és hányással jár, és végül kiszáradáshoz vezet. Lenhossék mindent megtesz azért, hogy tudásával a kor lehetőségeihez képest csillapítsa a járvány pusztítását. A korabeli sajtó hasábjain, a Kuríron keresztül próbálja tájékoztatni az ország és Budapest lakóit. Georgina édesapja is egyre nagyobb szorongással olvassa a híreket és próbálja megnyugtatni lányait, akik a bezártság miatt nagyon szoronganak és természetesen attól is nagyon félnek, hogy elkaphatják a fertőzést, amely halálhoz vezethet. A regény, amely a 190 évvel ezelőtti járvány állapotait írja le nagyon sok hasonlóságot mutat a Covid–19 pandémia történetével, hiszen az elmúlt évben mindenki megtapasztalhatta milyen szorongató érzés bezártságban a világtól elszigetelve élni, reménykedve abban, hogy az orvostudomány mielőbb gyógyszert talál a járvány megfékezésére.

Az Angliában élő, Alice Wright úgy érzi, megfojtja őt a vidéki élet eseménytelensége és igent mond a jóképű amerikai, Bennett van Cleve-nek, férjhez megy hozzá. Miután elköltöznek az Államokba, Kentuckyban élik a mindennapjaikat, Alice élete azonban itt is szűk keretek között mozog. Nemsokára azt veszi észre, hogy férjének gyermekkori barátja illetlenül méregeti a párját, ezt szóvá is teszi, de Bennett elhárítja a gyanúsítást, közben a házasságukat még nem hálták el, de a tapasztalatlan asszonynak fogalma sincs arról, mit tegyen annak érdekében, hogy ez megváltozzon. A férfi egyre gyakrabban tölti házon kívül az estéit, és ha haza is tér, többnyire túlságos részeg ahhoz, hogy felesége mellé fekhessen a hitvesi ágyba. Nem mellesleg Alice apósa az, aki uralja a család életét, kopogtatás nélkül közlekedik az egész házban, még a fiatalok hálószobájába is benyit, mindent az ő akarata határoz meg, még azt is, hogy mi legyen az ebéd. Nem csoda hát, ha Alice szinte várja az alkalmat, hogy megszökhessen az önként vállalt „rabságból” és erre hamarosan alkalma nyílik. Amerika elnökének, Rooseveltnek a felesége Eleanor könyvtári mozgalmat szervez és ehhez a munkához keres intelligens önkénteseket. Az alakuló mozgalom vezetője a szabadelvű, Margery O’Hare hamarosan nekilát egy „ütőképes” kis csapat megszervezéséhez. Így esik a választása Alice-ra, akinek a férje megtiltja, hogy rész vállaljon az önkéntes munkában. A fiatalasszony azonban szembe megy Bennett akaratával és ezért nagy árat kell fizetnie, mert a gyakorta részeg férje folyamatosan megalázza őt, majd tettleg is bántalmazza. Alice, Margeryben igaz barátnőre talál, vele osztja meg minden bánatát, a mozgókönyvtárak elindítása után pedig olyan szellemi élményben részesül, amely feledteti vele az otthoni hétköznapok gondjait. Öt kivételes nő lesz a mobilkönyvtárak működtetője, de minden erejüket latba kell vetni ahhoz, hogy kisváros lakóinak előítéletességével megbirkózzanak. A férfiak meggyőződése ugyanis az, hogy az asszonyok kezébe a Biblián kívül más olvasmány nem való, ennek az ellenkezőjét akarják bebizonyítani az elkötelezett könyvtáros hölgyek, amikor az egyik útjuk során gyilkosság történik. A férfi, Mr. McCullough életét a seriff szerint egy olyan pisztoly oltotta ki, amelyik az öt nő könyvtárából származik (!?). Sophiának, Izzynek Alice-nak, Margerynek, Beth-nek törvény elé állva kell megvédeni magukat, miközben Margery kedvesétől, Sventől gyermeket vár, Alice pedig végre megtalálta a szerelmet Fred oldalán… A „varázslatos” hangulatú történet az öt nő küzdelmes hétköznapjain keresztül bemutatja milyen „energiája”, közösségteremtő ereje van a könyveknek és milyen „lélektől lélekig” vezető barátságot építhet a tudás az emberek közé.

mmár második magyar kiadásban jelenik meg a német szerző Villa-trilógiájának nyitó darabja. Az 1913-ban, Augsburgban kezdődő történet főszereplője egy fiatal árva lány, Marie, aki utolsó esélyeként a Melzer család házában kap konyhalányi állást. A pazar villa tulajdonosa Johann Melzer textilgyár-tulajdonos, és ott él nemesi származású felesége, Alicia, lázadó természetű lányuk, Katharina, s az éppen egyetemi tanulmányai okán általában távol lévő Paul. Bár a cselédség többi része nem fogadja osztatlan lelkesedéssel az új konyhalányt, a ház úrnője és Katharina is pártfogásba veszi szegény Marie-t, így hamarosan komorna lesz belőle. Amikor viszont a sármos tékozló fiú diákévei után hazatér a villába, egyből szerelemre lobban a lány iránt. Marie azonban tudja, "hol a helye", hogy nem bonyolódhat viszonyba urának fiával, így bár neki is tetszik a fiatalember, kikosarazza őt. Azért is, mert Johann Melzer egyre kevésbé nézi jó szemmel a jelenlétét... A romantikus történelmi regény egy gazdag német család és a cselédség mindennapjaiba enged bepillantást, egyben az első világháború küszöbén mutatja be a német-, kisebb részben a franciaországi viszonyokat.

A regény előzményében (A villa) már megismert szereplők életét szövi tovább a szerző. A történet, amelyet három időrendi fejezetbe (1916 februárjától -1917 januárjáig; 1917 szeptemberétől - decemberéig; 1918 novemberétől - 1920 januárjáig) sorolt a szerző Németországban, az I. világháború idején játszódik a gazdag Johan Melzer textilgyáros villájában. Marie cselédként érkezik a házba, ám életpályája hamarosan a magasba ível, amikor feleségül veszi őt, a gyáros fia, Paul Melzer. Szerelmi házasságot kötnek, ezt azonban nem nézi jó szemmel, a családfő, Johan mert egy efféle titok, amikor rangon alul folytatott szerelmi viszonyt a család egyik tagja, már sötét árnyként borul a családra. Ez a kiindulópontja a mostani történetnek, amikor a naptárak 1916-ot mutatnak. Az I. világháború éveiben járunk és a Melzer család igyekszik kivenni a részét a fronton lévő katonák megsegítéséből. A textilgyár alapanyaggal szolgál katonai ruhák készítéséhez, majd nemsokára a hatalmas Melzer villa sebesült katonákat fogad, kórházzá alakul át a díszes épület. Marie nagy szeretettel neveli gyermekeit, Leot és Dodot, és megpróbálja pótolni az édesapjukat. Mivel Paul a fronton van, átveszi a textilgyár ügyeinek irányítását, ám ismét apósa ellenszenvével kell megküzdenie, aki nem szívleli menye újítási terveit. Eközben a gyár egyre inkább a csőd szélére kerül, mivel kevés a nyersanyag és a munkások bérével is folyamatos hátralékban van a család. Marie meg akarja mutatni az apósának, hogy képes megbirkózni a nehézségekkel és eközben folyamatosan reménykedik abban, hogy férje hamarosan hazatér a frontról. Azonban nem ez történik, mert 1919 tavaszán a Melzer család vendége lesz a nemrégiben elvált, nagybirtokos, Ernst von Klippstein, aki szeretné megvenni a csőd szélén álló textilágyárat, vagy legalábbis résztulajdont szerezni benne. A férfinek nagyon megtetszik Marie, majd kevéssé leplezetlenül udvarolni kezd az asszonynak, aki természetesen elhárítja a közeledését és arról is megpróbálja lebeszélni, hogy megvegye a textilüzemet, közben pedig folyamatosan reménykedik abban, hogy Paul végre hazatér… Aki látta a televízióban nagy sikerrel vetített Downton Abbey című sorozatot, az bizonyára gyakori „áthallásokat” érez majd a romantikus történettel. A mostani regény sokban hajaz arra, miközben az író betekintést enged, nemcsak egy gazdag család és a cselédség mindennapjaiba, de az I. világháború Német- és Franciaországába is elkalauzolja el az olvasókat. A regény az előzménye nélkül is érthető, élvezhető és minden romantikára vágyó nőolvasó tetszésével találkozhat.

Szinte hónap nem telhet el úgy, hogy Danielle Steel rajongói új könyv nélkül maradjanak; a most megjelenő könyvre is alig kellett várniuk a kellemes, kulturált romantikára vágyó olvasóknak. A jelen történet központi alakja egy középkorú nő, Madison, aki már túl van élete sok meghatározó eseményén - szerelmi viharokon, ellentmondásos kapcsolatokon, gyermeknevelésen - és most egyedül él egy ódon tűzoltóházból csodás ízléssel kialakított, remek stúdiólakásban. Madison neves fotóművész, aki műveit ebben a különleges élettérben készíti és hívja elő. Éppen munka közben éri az a súlyos baleset, ami sorsfordítónak bizonyul: egy létrán tevékenykedik, amikor lezuhan és bokatörést szenved. A betegágy alkalmat ad számára, hogy visszaidézze és átgondolja múltbéli dolgait, elsősorban azzal a három férfival való kapcsolatát, akiket annak idején szenvedélyesen szeretett, ám végül elhagyott, vállalva a szabadságért és karrierért cserébe az egyedüllét terheit. Madison végül úgy dönt, hogy ideje mindhárommal tiszta vizet önteni a pohárba. Begipszelt lábbal kibiceg a terepjárójához bedobja a hátsó ülésre elmaradhatatlan fényképezőgépét, és felkerekedik, hogy újra találkozzon a férfiakkal, akiket valaha szeretett... "

Eredetileg angol nyelven jelent meg, ám a New York-i megjelenés után nemsokkal magyarul is olvasható Rubik Ernő, a bűvös kocka megalkotójának memoárja. A feltalálójáról Rubik-kockának is nevezett játék eredetileg szemléltető eszköznek készült, ám hamar kiderült, hogy játszani is lehet vele, s nemsokkal magyarországi megjelenését követően, felbukkant a nemzetközi piacon is. Közel fél évszázados története során a világ legnépszerűbb játékává vált: a becslések szerint csaknem minden hetedik ember, vagyis közel egymilliárdan játszottak már vele. „A Kocka” ez idő alatt a gondolkodás örömének és a látszólag megoldhatatlan problémák megoldásának jelképévé vált, igazi ikonikus tárggyá, melyről cikkek, könyvek szólnak, világversenyeket tartanak vele, ihletett már dalszöveget, de megjelenik színdarabokban és filmekben is. Még az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetbiztonsági botrányában is szerepe volt: Edward Snowden ugyanis állítólag egy Rubik-kockába rejtve csempészte ki azt az adathordozót, amelyen később nyilvánosságra hozott titkos NSA-dokumentumok voltak. A játék megalkotója világéletében kerülte a nyilvánosságot, és ő maga nem is nagyon mesélte még el, milyen volt számára végig követni e kis tárgy minden várakozást felülmúló sikerét. A mi kockánk egyrészt bemutatja a játék történetét, megalkotójának életét, s bepillantást enged Rubik Ernő gondolataiba is. A szerző szót ejt gyermekkoráról és tanulmányairól, meghatározó játékairól, főiskolai munkájának kezdeteiről, a Rubik-kocka születéséről, magyar és nemzetközi karrierjétől, popkulturális szerepéről, arról, hogyan változtatta meg életét a találmány, későbbi alkotásairól (így például a kígyóról), családi életéről, vagy épen arról, hogy milyen kérdések foglalkoztatják jelenleg. A kötetet egy a szerzővel és „A kockával” készített interjú szövege zárja.

Azt gondolhatja az olvasó, hogy az író már kimerítette a szorongást keltő, félelmet ébresztő, borzongató események témáját, de ez koránt sincs így. King a vaskos kötet utószavában bevallja, hogy mostani, kötetbe foglalt négy kisregényének témájához többek között egy, az édesanyja és nagynénje által eldalolt gyermekmondókából merített ihletet. A Mr. Harrington telefonja című írás két szereplője, a fiatal Craig és az idős, Mr. Harrington, kettejük mély barátságáról szól a történet. A morózus, öregedő férfi szoros barátságot köt Craig-gel, majd amikor Harrington elhagyja az árnyékvilágot a fiatal férfi különös, vélhetően a túlvilágról jövő üzeneteket talál a telefonján. Kétségtelen, hogy Harrington „szelleme” egyengeti az útját és ennek nyomán az élete alapjaiban változik meg. A kötet legszürreálisabb története a Chuck élete című, amely arról szól, hogy az internet világszerte leáll és ez a tény kétségbeesésbe taszítja az embereket. A kisvárosban, amely a történet helyszíne van egy Chuck nevű, titokzatos ember, aki megtalálhatja az informatikai katasztrófából kivezető helyzet kulcsát, ezért őt éltetik szerte az országban. Azonban, hogy miként oldja meg a helyzetet az Kingre jellemzően, meglehetősen abszurd. A kötet címadó kisregényében, a Minél véresebb történetében az író egyik előző kisregényében (A kívülálló, Európa Kiadó 2019) megismert Holly Gibney magánnyomozó egy egész kisvárost lázban tartó, különös iskolai robbantás hátterét igyekszik felderíteni. Miután az iskolában meglehetősen gyanús előzmények után bomba robban, Gibney felfedez néhány nyomot, amelyek a tetteshez vezetik őt. A feltételezett elkövető nyomába ered és eközben olyan félelmetes és évek óta leplezett titkokra derít fényt, hogy az olvasónak „leesik az álla”, mert a rejtély megoldása Kinghez méltóan egyszerre hihetetlen, ugyanakkor kétségbevonhatatlan. A negyedik kisregény, A patkány című, amelynek Drew Larson, az író a főszereplője. A férfi ezidáig csak novellákat írt, de úgy érzi, képes lenne egy nagyregényt is papírra vetni, ezért elvonul a család erdei nyaralójába, hogy ott csendben megalkossa élete fő művét. Az időjárás azonban rosszra fordul, az író a munkájával sem halad előre, amikor a viharos estén a lábtörlőjén egy patkányt talál. Az állat könyörgő szemekkel néz rá, így beengedi a házba és egy éjjelt együtt töltenek. A megmentett állat „meghálálja” jótevője tettét, mert miután elhagyja a házat, olyan ihlet szállja meg Larsont, hogy megírja regényét, amely az ismertség magaslataira repíti. Azonban a patkány „segítségének” igencsak nagy ára van, és amikor a beszélő állat ismét megjelenik, az írónak „fizetnie kell”… A „Mester”, ahogy világszerte emlegetik Kinget, ebben a kötetében is hozza a tőle elvárt, magas színvonalat, ekként a négy kisregény élvezetes olvasmánya lehet a pszichothrillert kedvelőknek és mindazoknak, akik borzongása vágynak.

Ismét a szerző állandó főhőse, a sokat tapasztalt rendőrnyomozó, Will Trent lép akcióba ebben a történetben. Willt egy magánéleti zűrzavar kellős közepén látjuk viszont: nem szerencsés stílusban kérte meg a barátnője, Sara kezét, ezért egy ideje fasírtban vannak, és Will nem tudja, hogy vigye lejjebb a feszültségi szintet. Amilyen gyámoltalan a párkapcsolatban, olyan magabiztos hősünk a munkában, így határozottan veszi fel azt a szálat is, amit a sors dob elé egy gyilkossági üggyel kapcsolatban. Will egy börtönlázadás okán látogat el a büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol az egyik elítélt beszédbe elegyedik vele egy éppen aktuális gyilkossági üggyel kapcsolatban. A fogoly a sajtóból figyelt fel Alexandra McAllister, egy fiatal nő haláláról szóló hírekre, akit az erdőben végzett ki valaki. Mivel őt magát teljesen hasonló módszer alkalmazásával vádolva csukták le, ezért a McAllister-ügyet saját ártatlansága melletti bizonyítéknak értelmezi: hiszen míg ő rács mögött van, addig a valódi gyilkos kint van és garázdálkodik! Will Trent komolyan veszi a dolgot, és elkezd utánajárni a csaknem egy évtizede szunnyadó ügynek is. A nyomozásban reménybeli menyasszonya, Sara is a segítségére van, aki nem mellesleg igazságügyi orvos szakértő.

Yossarian kapitánynak, a Pianosa szigetén állomásozó amerikai pilótának elege van a háborúból, lévén a háború a legnagyobb őrültség, amit csak az ember valaha kitalált. Kétségbeesett terveket kovácsol életének és testi épségének megmentésére, de újra meg újra beleütközik a "22-es csapdájába"... A világhírű regény az abszurdra és a paradoxra épül: a háború morbid poklát a képtelenségek fekete humorú halmozásával ábrázolja. A rengeteg figurát mozgató történet hatalmas panoptikumot rendez be Yossarian köré. Tudatosan önismétlő szerkezete, az eseményekre újra meg újra, új oldalaikról visszatérő technikája ellenállhatatlanul magával ragadja az olvasót, és a képtelen, humoros részletek halmozásából - rabelais-i módon - harcos humanista tiltakozás bontakozik ki. Heller klasszikusa annak kapcsán jelenik meg ismét, hogy a regény alapján nemrég televíziós minisorozat is készült, George Clooney rendezésében és főszereplésével, mely nálunk az HBO GO kínálatában érhető el.