Könyvajánló

Több mint tíz évvel 2015-ös eredeti megjelenése és 2018-as magyar kiadása után válik ismét rendelhetővé Hanya Yanagihara regénye Greskovits Endre új fordításában. A mű négy fiatal férfi több évtizedet átívelő barátságának történetét meséli el, miközben rendkívüli mélységgel vizsgálja a trauma, a szeretet, az önfeláldozás, a bűntudat, a mentális sérülések és az emberi kapcsolatok természetét. A történet négy frissen végzett egyetemista New Yorkba költözésével indul. Willem Ragnarsson csendes, kedves természetű fiatalember, aki színészi karrierről álmodik; Malcolm Irvine tehetséges építész, aki gazdag családja elvárásaival próbál megbirkózni; Jean-Baptiste Marion, vagyis JB, karizmatikus és önbizalommal teli festőművész, aki gyorsan a művészvilág egyik ígéretes alakjává válik. A negyedik pedig Jude St. Francis, kivételes jogi tehetség, akinek rendkívüli intelligenciája és munkabírása hamar sikeres ügyvéddé teszi, ám fizikai fájdalmai miatt bottal jár, fájdalomcsillapítókat szed, múltjáról pedig szinte semmit sem hajlandó elárulni - nem véletlenül. Jude kolostorban nevelkedett, ahol az egyik szerzetes, Luke testvér éveken át szexuálisan kizsákmányolta, prostitúcióra kényszerítette. Többször próbált megszökni, és egy ilyen kétségbeesett kísérlet során szenvedett baleset okozott maradandó idegkárosodást a lábában. Egyik tanára, Harold Stein professzor ismeri fel rendkívüli tehetségét, támogatja tanulmányaiban, majd évekkel később örökbe is fogadja. A jelenben Jude ragyogó ügyvédi karriert épít, valójában azonban gyűlöli magát. Titokban rendszeresen végez öncsonkítást: pengével vagdossa a karját és a lábát, hogy lelki fájdalmát fizikai fájdalommal tompítsa. Willem hosszú éveken át türelmesen próbál közelebb kerülni barátjához, nem erőlteti a múlt feltárását, egyszerűen jelen van mellette, és idővel kapcsolatuk szerelemmé alakul. Ezzel párhuzamosan JB drogfüggőséggel kezd küzdeni, ami fokozatosan eltávolítja barátaitól, és Malcolm házassága sem hozza el számára a várt boldogságot, hiszen állandóan családja elvárásainak próbál megfelelni. A négy barát életútja egyre inkább eltér egymástól, ám kapcsolatuk ezészen a szívszorítóan tragikus végkifejletig megmarad... A műben az idő folyamatosan váltakozik múlt és jelen között, az olvasó fokozatosan rakja össze Jude életének mozaikjait; a nyelvezet érzékeny és részletgazdag, ugyanakkor nem riad vissza a rendkívül felkavaró jelenetektől sem. A megjelenésekor komoly visszhangot kiváltó művet sokan mesterműnek tartják érzelmi intenzitása és pszichológiai hitelessége miatt, míg mások túlzottan nyomasztónak vagy szélsőségesnek érzik. Egy biztos: kevés kortárs regény képes ilyen mélységben és ilyen megrendítő erővel bemutatni a trauma hosszú távú következményeit, valamint azt a kérdést, hogy meddig terjedhet a szeretet gyógyító ereje, hol ütközik olyan sebekbe, amelyeket talán sem idő, sem emberi odaadás nem képes teljesen begyógyítani.

A Hugo-díjas Dan Simmonst a magyar közönség eddig "csak" tudományos-fantasztikus művek szerzőjeként ismerhette, pedig szinte minden más irodalmi zsánerben is alkot. Például a thriller műfajában, s ide sorolható eredetileg 2007-ben napvilágot látott, és most magyarul is megjelenő regénye. A Terror egyik érdekessége, hogy a misztikus elemekkel tűzdelt, izgalmas regény az 1840-es évek végén, 1850-es évek elején játszódik. A történet középpontjában a Sir John Franklin által vezetett és tragikus kimenetelű északi-sarki expedíció áll, melynek célja az északnyugati átjáró megtalálása lett volna. A felfedezőút két gőzhajója: az Erebus és a Terror 1845-ben indult útjára, ám 1846 szeptemberében a kanadai Viktória-szorosban, a Vilmos király-sziget közelében a jég fogságába estek. A betegségek miatt már addigra is megfogyatkozott csoport két telet töltött a szigeten, majd egy részük 1848 áprilisában, a jég hátán délfelé indult. Senki nem jutott vissza végül a civilizációba: a 129 fős legénység kivétel nélkül mind elpusztult. 1848 után több mentőexpedíció is indult a térségbe, azonban csak néhány nyomot találtak: pár sírt, megfagyott matrózokat és az expedíció vezetőinek néhány írásos beszámolóját. Az 1980-as években folytak komolyabb régészeti kutatások, melynek következtében sikerült megállapítani, hogy a halálozások oka a hideg és az éhség mellett skorbut, tüdőgyulladás, tuberkulózis és ólommérgezés voltak, s azt is megállapították (a csontokon talált vágásnyomok alapján), hogy egyesek kénytelenek voltak halott társaik húsát is elfogyasztani a túlélés reményében. Aztán 2014-ben az Erebus, 2016-ban pedig a Terror roncsait is megtalálták a tenger fenekén, robot tengeralattjáró segítségével. A tragédia bekövetkezte óta sokan vállalkoztak az expedíció irodalmi feldolgozására, Simmons regénye azonban sok tekintetben különbözik a korábbi művektől. Bár ő is támaszkodik a fennmaradt írásos forrásokra és régészeti kutatások eredményeire, a történet sötét foltjait misztikus elemekkel töltötte ki. A cselekmény 1847 októberében veszi kezdetét, nem sokkal Franklin halálát követően. Francis Crozier kapitányra vár a feladat, hogy átvegye az irányítást, és hogy egy utolsó, kétségbeesett próbálkozást tegyen a maradék legénység kimenekítésére. Viszont a legnagyobb veszély - legalábbis a regényben - nem a hideg meg a betegségek, hanem egy titokzatos valami, ami odakint vadászik a jeges sötétségben, egyesével végez a legénység tagjaival, akiket megcsonkít és felfal. A maradék legénység, Crozier vezetésével elindul hát délfelé, a Back folyó torkolatának irányába, egy eszkimó nő társaságában. A jégen leselkedő borzalom azonban egyre vakmerőbbé válik, és a menekülők abban sem biztosak, hogy kísérőjükben vajon megbízhatnak-e..

Történjen bármi, mi itt vagyunk egymásnak.

1964, Írország.
Sorcha szófogadó, fegyelmezett lány, soha nem járt még gyermekkora helyszínén, a csendes és békés tengerparti falun, Ballymore-on kívül. Amikor egy koncerten találkozik Con Dalyvel a szegény sorból származó, feltűnően jóképű zenésszel, egy csapásra a feje tetejére áll az addigi világa. Con minden álma, hogy kitörjön nyomorúságos körülményei közül, Londonba költözzön, és híres zenészként a legnagyobb csarnokokat töltse meg sikoltozó rajongókkal. Ám amint összeakad a tekintete a gyönyörű Sorcháéval, tudja, hogy a lány nélkül értelmetlen útra kelnie. Con élete legfontosabb döntése előtt áll: milyen áldozatra képes, hogy egyik álmáról se kelljen lemondania?

Lucinda Riley fordulatos, szenvedéllyel átitatott regénye bepillantást enged a Beatles és a Rolling Stones indulásának kaotikus, kalandos és féktelen évtizedébe, valamint igazi érzékenységgel mesél arról, mi mindent képes megtenni az ember a szerelemért.

A költőnő álma a Stollwerck családról szóló történelmi családregény-trilógia zárókötete. A történet az 1880-as évek Kölnjében játszódik; időközben a Stollwerck csokoládégyár már Németország egyik legsikeresebb vállalkozásává nőtte ki magát. A regény címszereplője Therese Stollwerck, aki egy olyan korban próbálja megvalósítani álmait, amikor a nők számára az önálló karrier lehetetlennek tűnt. A fiatal lány büszkén figyeli családja virágzó vállalkozását, és ő is szeretne részt venni a cég sikerében. Tehetsége azonban nem a gépekhez vagy az üzlethez kötődik, hanem a költészethez. Meg van győződve arról, hogy a modern reklám és az ügyesen megfogalmazott szlogenek fontos szerepet játszhatnak a csokoládé népszerűsítésében. Fivérei azonban kinevetik az ötletét, és sokkal fontosabbnak tartják, hogy előnyös házasságot kössön valamelyik üzleti partnerrel. A lány titokban verseket és reklámszövegeket ír, miközben egyre jobban megismeri a kor művészeti életét. Ekkor találkozik Emil Doeplerrel, a tehetséges festővel és grafikussal, aki reklámképeket készít a csokoládégyár számára. Therese kettős életet kezd élni: látszólag engedelmes családtag, de közben titokban saját karrierjét építi. Az álnéven beadott reklámszövegek egyre nagyobb sikert aratnak. A család vezetői nem is sejtik, hogy a gyár reklámkampányainak legjobb ötletei éppen attól a nővértől származnak, akit alkalmatlannak tartanak az üzleti életre. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Therese és Emil között fokozatosan szerelem bontakozik ki. Kapcsolatuk azonban nem egyszerű, mert Emil művészkarrierje Berlinhez köti, míg Therese családi kötelességei Kölnben tartják... Rebekka Eder valós történelmi személyeket és eseményeket épített bele a fikcióba, így az olvasó betekintést nyerhet a tizenkilencedik század végi német iparosodás, a reklámipar születése és a Stollwerck-cég fejlődésének világába. Therese küzdelme ugyanakkor jól mutatja, milyen akadályokkal kellett szembenézniük azoknak a nőknek, akik a kor hagyományos szerepein túl szerettek volna érvényesülni. A könyv egyszerre romantikus történelmi regény, családsaga és fejlődésregény, méltó lezárása a Stollwerck-trilógiának.

A regény nyitánya harmincnégy évvel ezelőttre kalauzol. A nyolcéves Ella születésnapján édesanyja, Sally felolvas neki a Kisasszonyok című klasszikusból. Ez a család egyik legfontosabb hagyománya: minden évben kap egy könyvet, amelybe Sally személyes üzenetet ír. A nő mindent megtesz, hogy egyben tartsa a családot, miközben férje hűtlensége és érzelmi távolsága egyre nagyobb fájdalmat okoz neki. A jelenben Ella sikeres ügyvédként él Sydneyben férjével, Charlie-val és lányukkal, Willow-val. Egy nap telefonhívást kap: édesanyja súlyos balesetet szenvedett Londonban, a fürdőszobában elesett, eltörte a csuklóját és több ujját, ezért Ellának huszonegy év után haza kell utaznia, hogy segítsen neki. Greenwichben Ella döbbenten látja, milyen állapotban van a régi ház és a Sallyvel való új találkozás is feszült és kényelmetlen. Mindketten hordozzák a múlt sérelmeit, de egyikük sem hajlandó nyíltan beszélni róluk. Néhány nappal később sikerül kinyitniuk azt a helyiséget, ami annak idején mindig zárva volt. Ella ekkor jön rá, hogy a szoba valójában egy gyönyörű magánkönyvtár; Sally több mint negyven éven keresztül minden évben vásárolt egy könyvet Ella születésnapjára, és mindegyikbe személyes üzenetet írt - azután is, mikor a lánya Ausztráliába költözött és megszakította vele a kapcsolatot. A baleset során keletkezett vízkár azonban szinte teljesen tönkretette a gyűjteményt, az üzenetek nagy része olvashatatlanná vált. Ella megtalálja végül a Kisasszonyokat is; ez az egyetlen könyv, amely sértetlenül túlélte az áradást. Elolvassa Sally évtizedekkel korábban írt üzenetét, és végleg rádöbben arra, mennyire félreismerte az édesanyját... A regény lsősorban az anya–lánya kapcsolatról, a félreértések romboló erejéről és a megbocsátás lehetőségéről szól. ereje inkább a lassan feltáruló titkokban és a fokozatos érzelmi feloldozásban rejlik, így vonzó lehet azok számára, akik szeretik a könyvekről szóló könyveket, a családregényeket és a megható, reményteli történeteket.

J. D. Robb, vagyis a romantikus irodalom egyik legismertebb szerzőjeként számontartott Nora Roberts krimiíró alteregója immár több mint harminc éve építi az „Halálos”-sorozat jövőbeli New Yorkját, ahol a rendőrségi nyomozás, a science fiction és a romantikus szálak különös elegyet alkotnak. A Halálos kiállítás ennek a hosszú életű sorozatnak az egyik legfrissebb darabja, amely ismét Eve Dallas hadnagyot állítja a középpontba, a 2061-es Manhattanben. A történet egy bizarr gyilkosságsorozattal indul: fiatal nőket ölnek meg, majd a holttesteket híres festmények alakjaira emlékeztető módon rendezik el, mintha a gyilkos a halált tekintené saját művészetének. A nyomozás az elit művészvilágba, galériákba és dúsgazdag gyűjtők közegébe vezet, ahol a tehetség, az irigység és a kiváltságosság érzése veszélyes elegyet alkot. A tettes egy magát félreismert zseninek tartó férfi, aki úgy véli, a világ nem ismerte el kellőképpen művészi nagyságát, ezért a gyilkosságot választja önkifejezési formának. A regény egyik érdekes vonása, hogy az olvasó időnként a gyilkos gondolataiba is betekintést nyer, így a klasszikus „ki tette?” kérdése helyett inkább az válik izgalmassá, miként jut el Eve Dallas a bizonyítékokig és az igazságszolgáltatásig. Miközben a bűnügyi szál feszesen halad előre, Robb tovább építi azt a szerethető, talált családként működő közösséget is, amely a sorozat egyik legfontosabb vonzereje. Eve és Roarke kapcsolata, Peabody jelenléte és a visszatérő mellékszereplők élete ezúttal is legalább annyira fontos része a könyvnek, mint maga a nyomozás. A regényből a művészvilágot érintő társadalomkritika is kirajzolódik: a befolyás és az elit igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása alól Dallas is csak nehezen tudja kivonni magát. A Halálos kiállítás egyszerre futurisztikus krimi, klasszikus rendőrségi regény és romantikus alkotás. Robb most is egy sötét, nyugtalanító alaphelyzetből indul ki, de végül ugyanoda jut el, ahová mindig: az igazság, az emberi kapcsolatok és a kitartás erejének megerősítéséhez

Lasse Holm műve egy történelmi ihletésű, epikus hangvételű regény, amely a viking kor világába vezet, különös hangsúllyal Ragnar Lothbrok fiainak örökségére és a hatalomért folytatott küzdelmeikre. A történet a kilencedik századi Skandináviában indul, nem sokkal Ragnar halála után. A legendás harcos fiai – köztük Ivar, Björn és Ubbe – már saját hírnevük építésén dolgoznak, de az apjuk árnyéka még mindig rájuk vetül. A testvérek bajtársaikkal együtt Angliába indulnak portyázni. Ivar, aki testi fogyatékossága ellenére rendkívül éles eszű és kegyetlen stratéga, kulcsszerepet játszik a hadjáratban. Björn inkább felfedező és vezető, aki a dicsőséget és a hírnevet hajszolja, míg Ubbe egyfajta közvetítő figura, aki próbál egyensúlyt teremteni a testvérek között. Ahogy haladunk előre az időben, a testvérek közötti egység megbomlik: a hatalomvágy, a személyes sérelmek okán rivalizálás mérgezi meg a kapcsolatukat. Ivar egyre inkább zsarnoki vezetővé válik, aki félelemmel tartja fenn uralmát, míg Ubbe és mások megkérdőjelezik módszereit. A testvérháborúk, az elvesztett csaták és a politikai szövetségek felbomlása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vikingek hatalma meggyengül, többük sorsa tragikus irányt vesz: egyesek elesnek a csatában, mások árulás áldozatai lesznek, és akadnak, akik száműzetésbe kényszerülnek. A végkifejlet nem klasszikus értelemben vett lezárás, inkább egy keserű felismerés arról, hogy Ragnar öröksége nem egyesíti, hanem végül szétválasztja fiait... Összességében a regény egy sötét tónusú történelmi dráma a hatalomról, családról és örökségről, amely azoknak ajánlható, akik szeretik a részletgazdag, karakterközpontú viking történeteket, és nem riadnak vissza a sokszor brutális realista ábrázolástól

Wilbur Smith hagyatéki jegyzetei alapján a család és a Wilbur Smith Estate engedélyével David Churchill írta a 2021-ben elhunyt Wilbur Smith neve alatt megjelent legújabb regényt, a Kereszttűzbent. A Háború és a Courtney háború című háborús regények folytatásáról, valamint A háború öröksége előzménykötetéről van szó, melyben Gerhard Courtney szerelme, a brit Speciális Hadműveleti Csoport (SOE) által kémnek kiképzett Saffron Courtney újabb akciójának körülményeit iserhetjük meg. A cselekmény 1943 áprilisának végén veszi kezdetét. A németek megbízásából két ügynök, a fedőfoglalkozása szerint építőmunkás Joe Lewandowski és az informátor Foxhole Washingtonban találkoznak. A feladatuk, hogy megszervezzenek egy merényletet az amerikai fővárosban, akkor, amikor a brit miniszterelnök, Winston Churchill és kísérete találkozik Roosevelt elnökkel és az embereivel. A tárgyalások témája a német hírszerzés információi szerint a franciaországi és dél-európai partraszállás megtervezése, és úgy tudják, hogy a Fehér Házban tartott hivatalos találkozón túl a két vezető politikus egy magánbeszélgetést is folytatni fog, távol a biztonsági őrség által védett elnöki palotától, ami „kiváló” lehetőség lenne egy kettejük elleni közös merényletre. Mindeközben Saffron Courteny, a németalföldi küldetése után a Skót-felföldön piheni ki a fáradalmakat. Főnökei azonban hirtelen az Egyesült Államokba küldik. A feladata: befolyásos amerikai politikusokat és egyéb hatalmasságokat megnyerni a SOE számára. De vajon sikerrel jár? Ezzel összefüggésben pedig a németek által megszállt Európában milyen akciókat hajt végre a másik brit titkosszolgálat, a Secret Intelligense Service?..

Dálnoki-Miklós Viktória Boszorkányt ne hagyj életben! című regénye az Atlantic Press Kiadónál jelent meg. A magyar történelem egyik legszörnyűbb emberrablásáról szóló történelmi regény címe Mózes második könyvét idézi fel. E mondat ("Varázsló asszonyt ne hagyj életben!") a középkori boszorkányperek ismert jelmondata. Amiként kiderül a regényből, 1375-ben Himfi Margitot – Himfi Benedek bolgár bán lányát – a törökök elhurcolják. Margit házi rabszolgaként kényszerül létezni Velencében, ahol megtanulja a helyi gyógyítás fortélyait. Füvesasszonyként hamar hírnévre tesz szert, majd a velencei dózse gyógyítójává emelkedik. Szabadsága ugyanakkor vágyálom marad, noha sóvárog szülőföldje, Erdély után. A velencei-magyar háború is nehezíti helyzetét, ahogy a pestisjárvány is akadályt vet elé, ráadásul misztikus halálesetek miatt Margitot perbe ragadja az inkvizítor. Kérdés, vajon tényleg boszorkányság áll-e a rejtélyes halálozások mögött. A regény fordulatos, olvasmányos, miközben számos érdekességet bemutat a korról. A történelmi fikció

A világmindenség leghatalmasabb misztériumára, a szeretetre próbálok tökéletlen szavakat találni ebben a könyvben, akkor is, ha ez a szeretet túlcsordul minden emberi fogalom határain" - írja Szepes Mária könyve bevezetőjében, amely legutóbb 1999-ben jelent meg, most pedig a Good Life Books gondozásában kerül kiadásra. A szeretet misztériumát a világvallások közös gyökereiben keresi és mutatja fel az egyiptomi mitológia Ozirisz legendájától, a tibeti filozófián át a Mithrász-kultuszig, el egészen a posztmodern vallásfilozófiai tételekig. A munkát az írónő haiku-csokra zárja, amelyek bár formailag eltérnek a műfaj szabályaitól, mindenképpen együtt gondolkodásra sarkallnak: "érzékeny, gyémántos hímpora, / borzongató csendhangja. Sóhaja / szívünkig hatol. Álmaink simogatja.

Elsősorban az ókori Rómában játszódó regényeiről ismert Simon Scarrow, de írt már a második világháború idején Németországban játszódó történetet is. Az Elsötétítés című krimiből ismerhették meg az olvasók Horst Schenke bűnügyi nyomozót, a pankowi Kripo-részleg vezetőjét, aki egy színésznő rejtélyes halálnak körülményeit oldotta meg sikerrel. Most visszatér a nyomozó az 1940. január-február során játszódó újabb történetben. Egy fagyos éjszakán otthonában holtan találnak egy az SS-nek dolgozó orvost, Manfred Schmeslert. Az előző este a doktor a feleségével tért haza egy esti programról, s a nő semmi jelét nem látta annak, hogy a férje öngyilkosságot akarna elkövetni. Pedig a nyomozók szerint ez történt, még egy búcsúlevelet is találtak, melyben a férj leírta, hogy gyors lefolyású agydaganatot diagnosztizáltak nála és ezért inkább véget vet az életének. A feleség azonban ezt nem hajandó elhinni, így egy barátja révén próbál segítséget kérni, aki aztán felkeresi Schenke nyomozót. Eleinte ő is az öngyilkosság-verzió mellett foglal állást, de aztán egyre több gyanús jel bukkan fel a nyomozás során. A gyanús körülmények ellenére a felettesei gyorsan leállítják a nyomozást, ő azonban nem tudja annyiban hagyni az ügyet. Nem sokkal később felkeresi a Berlinben tartózkodó ismert amerikai újságíró, William Shirer, aki egy másik gyanús halálesettel kapcsolatban kéri a segítségét. Egy potsdami klinikán elhunyt egy Paul nevű, gerincdeformitással született fiú, hivatalosan tüdőgyulladásban, ám a holttestét hamar elhamvasztották, s a szüleinek már csak a hamvait juttatták el. Ez az egy haláleset még önmagában nem lenne gyanús, de ugyanebben az időszakban egy másik, mentális fogyatékossággal élő fiú is meghalt ugyanezen a klinikán, s miután az újságíró utánajárt a halálozási statisztikáknak, kiderült, hogy jelentősen megnőtt a mentális és fizikai fogyatékossággal élő fiatalok halálozási aránya. Vajon mi áll a háttérben? És ezeknek az eseteknek közük lehet Schmesler doktor halálához?... Az utószóban a szerző kitér a később „Aktion T4” néven ismertté vált programra

Újabb kiadásban jelenik meg a méltán népszerű történelmi regényeiről ismertté vált felvidéki író, Bíró Szabolcs eredetileg 2017-ben napvilágot látott, első ifjúsági regénye, mely szerencsére szintén nem nélkülözi a történelmi vonatkozásokat. A történet főhőse Zalán Peti: egy Dunaszerdahelyen élő, majdnem tizenhárom éves fiú, aki anyjával együtt él a csallóközi városban. Az apja még egészen kis korában elhagyta őket, csak ők ketten vannak hát egymásnak, édesanyjának pedig sokat kell dolgoznia, hogy el tudja tartani magukat. A koraérett Petit állandóan zaklatják az iskolatársai, ő pedig szeretett könyveibe menekül, és arról álmodik, hogy egyszer sikeres író lesz. A bizonyítványosztás napján aztán váratlan telefonhívást kapnak otthon. Peti ekkor tudja meg, hogy van egy keresztanyja: apjának testvére, akivel édesanyja annak idején jóban volt, ám az apa távozása után megszakították a kapcsolatot. Kata felajánlja, hogy Peti töltse nála a nyarat Egerben, és bár anyja hezitál, végül elengedi a fiút hozzá. És ekkor veszi kezdetét az igazi nagy kaland az életében. Soha nem járt még Dunaszerdahelyen kívül, így az utazás is nagy élmény, majd izgatottan fedezi fel a történelmi kisváros látnivalóit, főleg a híres várat, amit eddig csak az Egri csillagokból ismerhetett. Aztán megismerkedik egy vele majdnem egykorú lánnyal, Tündével, akivel egy különös rejtély nyomába erednek. Egy városi legenda arról szól ugyanis, hogy Gárdonyi egyik kiadatlan regényének kézirata valahol Egerben van elrejtve. De vajon tényleg így van? S ha igen, megtalálják a kéziratot? Mi van, ha arra mások is megpróbálják rátenni a kezüket?...

Martine Cole neve mára teljesen összeforrt a feszültséggel átitatott krimik világával. A világszerte elismert írónőt a honi közönségnek sem szükséges alaposabban bemutatnunk. Az ünnepelt írónő most egy vaskos, több mint hatszáz oldalra rúgó regény keretein belül vezeti be olvasóit a széteső családok, a gyermekvédelem, valamint az intézményesített bántalmazások világába, ahol az egyén csak magára és a hozzá hűséges barátokra számíthat. Az írónő mesterségbeli tudásának teljes tárházát felsorakoztatta huszonhatodik regényében, amely bővelkedik a fordulatokban, kiélezett helyzetekben, morálisan elítélendő eseményekben. A történet két fiatal lányról szól, akik egyszerre kerültek a Holly Brookes gyermekotthonba. Dara Tailort a hatóságok szakították el drogfüggő anyjától és testvéreitől. Darának anyja helyett kellett testvérei anyjává válnia, de a hét fiatalabb és folyton éhes száj állandó feladatot jelentett. A lányt végül bolti lopáson kapják, a rendőrség ezért érkezik ki a házukhoz. Grace Perry éppen anyjával tart haza egy koncertről, amikor osztálytársai feltűnnek. Jó heccnek gondolták, ha ráijesztenek anyára és lányára, ám arra senki sem számított, hogy a lánya védelmére kelő anyát szívrohammal kell kórházba szállítani, amit végül nem él túl. Grace így kerül Dara mellett egy túlbuzgó szociális munkásnak köszönhetően a Holly Brookes-ba, ahol szenvedéstörténetük valódi mélységekbe ereszkedik alá. A két lány csak egymásra számíthat a folyamatos bántalmazások és az elnyomás jelentette élet során. Végül sikerül megszökniük, de Londonban már mindenki a maga uraként arra megy, amerre lát. A két lány elég eltérően értékeli a hűséget, melyre az írónő is felhívja olvasói figyelmét.

Rebekka Eder A feltalálónő titka című regénye – mely A Stollwerck família sorozat második kötete – az Animus Kiadónál látott napvilágot. Az előző kötetet korábban szintén ismertettük , mely Sophia életét állította középpontba. A germanista és színháztudós szerző tollából származó regény hiteles képet fest a 19. századi Kölnről, miközben a híres cukrászcsalád története is kibomlik. A most megjelenő, második kötet Apollonia fordulatos életére összpontosít, de az első kötetben szereplő figurák is visszatérnek benne. Így betekintést nyerhetünk Anna Sophia és testvérei életébe és mindennapjaiba is. Mertens továbbra is fáradhatatlanul ármánykodik, cselszövései felkavarják a kedélyeket. Kaspar is feltűnik a hömpölygő sodrású, fordulatos történetben, akiről bebizonyosodik, hogy nem feledkezett meg lányáról. Apollonia Krusius arra vágyott, hogy feltaláló legyen. Édesapja a korszellemtől eltérő módon gépészetre oktatja őt, ám sajnos korán meghal, így Apollonia tervei – egy időre – vágyak maradnak. A nagybácsi családjába csöppen, és hamarosan férjhez kell mennie, éppen egy mérnökhöz. Boldogan lesz asszisztense, ám a Stollwerck vállalatnál belső viszály teszi terhessé a légkört. Apolloniára nehéz döntés hárul: saját sorsa alakulása és a vállalat jövője között kell választania. Az olvasmányos, pergő cselekményű regény

2023-ban, az Alexandra gondozásában megjelent már egy kötet (Kacagva halok meg, 202325165) Tom Shippey brit irodalomtörténész, középkorász tollából arról, hogyan éltek és haltak a vikingek, mi jellemezte gondolkodásmódjukat, és hogyan hódították meg a világ nagy részét. Jelentős részben ugyanezt vizsgálja a norvég származású amerikai történésznek, Arthur Hermannak szintén az Alexandra Kiadónál most megjelent könyve, ám a Viking szív vizsgálódásának középpontjában főként azok a tulajdonságok és erények állnak, amelyek révén ezek a Skandinávia kíméletlen, fagyos földjéről származó népek átalakították Európát a Brit-szigetektől az Urálig, majd felfedezték Amerikát is, s hogy ezek a tulajdonságok és erények miként éltek tovább a vikingek leszármazottjaiban. A szerző bemutatja, milyen is lehetett vikingnek lenni, felvázolja a korabeli világot, a hódítások jellemzőit, a vikingek életmódját, vallását, kultúráját, a nagy viking királyokat és a kereszténység felvételét, és azt, hogyan lettek aztán a vikingekből skandinávok. A szerző a könyv második felében a vikingek leszármazottjai esetében vizsgálja a „viking szív” tovább élését: hogy Gusztáv Adolf svéd király hogyan épített fel egy birodalmat, hogy a skandináv népek miként települtek be tömegesen az Egyesült Államokba és alakították át azt, hogyan vettek részt skandinávok az amerikai polgárháborúban, hogyan járult hozzá jelentősen Lincoln kultuszának kialakulásához Carl Sanburg író-költő, hogy miként alakította át két svéd származású ikon – Knut Rockne amerikaifutball-edző és Charles Lindbergh pilóta – a jazzkorszak Amerikáját vagy hogy miként akadályozták meg a norvégok, hogy a nácik elkészítsék az atombombát.

Bella Swift népszerű, magyar nyelven is immáron mintegy tíz kötetet számláló sorozatában Milli, a kis mopsz újabb kalandba keveredik. Anna, a gazdája otthona mellé új szomszédok költöznek, ám Milli reményével ellentétben nem egy új kutyapajtást üdvözölhet, hanem egy Mázli nevű cica költözik oda. Mivel a kiscica még csak hat hónapos, ráadásul új helyen van, jó néhány szertelenséget követ el, amivel nem egyszer Milli fejére is bajt hoz. A félreértések miatt Milli kivívja a cica gazdájának, Emmának nemtetszését. Mivel Anna a Boszorkányakadémia könyvsorozat rajongója és lelkes olvasója, a kutyus ebből ötletet merítve elhatározza: varázslattal eltünteti az új jövevényeket. Idővel azonban kiderül számára, miért költöztek oda, s egyre többet megtud a páros hátteréről, így végül nincs szükség mágiára, mert mindannyian jó barátságot kötnek. Bella Swift gyerekeknek szánt könyvében kutyus és cicus között is kialakulhat barátság; az aranyos, szórakoztató és egyben megható történetet

A vikingekről mindenki hallott: szakállas arcuk, gyakran szarvakkal vagy szárnyakkal díszített sisakjaik, speciális alakú hajóik biztos sokaknak beugranak, mint ahogy a viking mitológia olyan meghatározó alakjai is, mint Odin, Thór vagy Loki. Számos film és sorozat, na meg persze történelmi regény készült a nyugaton normannak, keleten pedig varégnak nevezett népről, elsősorban harci sikereikről. Mindannak, amit ma tudni vélünk róluk, annak jó része egyszerűen tévedés, kezdve mindjárt a szarvakkal díszített sisakokkal, melyek teljességgel hasznavehetetlenek lettek volna egy közelharc során. De ezeknél a tévedéseknél sokkal fontosabb az, ami hiányzik az ismereteinkből. Hogyan tudtak a vikingek olyan sokáig sikeresek lenni? Honnan eredt az előnyük, melynek köszönhetően viszonylag rövid idő alatt óriási területeket hódítottak meg, Írországtól és Angliától Izlandon, Normandián, Ibérián és Dél-Itálián át a Kijevi Ruszig? Hogyan látták ők saját magukat? Miként szemlélték a világot, miért vonzódtak úgy a hősi tettekhez és a hősies halál gesztusaihoz? Miképpen hidalható át az a távolság, amely az ő gondolkodásuk és a mai modern szemléletünk között húzódik? Ezt igyekszik bemutatni a szerző, az óészaki költemények és sagák, a korai Európából ránk maradt krónikák és egyéb beszámolók alapján, támaszkodva az előkerült régészeti leletekre is. A vaskos kötetet jegyzetek, bibliográfia, valamint név- és tárgymutató zárja. Egyszerre szakszerű és olvasmányos mű

A 10. századi Norvégiában, a vikingek földjén játszódik a profi súlyemelőből lett író, Bjørn Andreas Bull-Hansennek egy igazi harcossá érő fiúról szóló, ismét megjelenő regénye. Az ifjú Thorstein tehetetlenül nézi végig, ahogy egy rájuk támadó rablóbanda brutálisan meggyilkolja az apját. Őt rabszolgaként elhurcolják, társaival együtt hónapokig a kegyetlen haramiák szeszélyeinek van kitéve. Egy nap túladnak rajta, új gazdája rabságából felszabadulva egy csendes halászfaluban lel otthonra. Békés élete nem tart sokáig, megismerkedik Hallvarddal, a jomsvikinggel. A harcosok közt is félve tisztelt elitkatonák hírneve nem alaptalan. A fájdalmat nem ismerő, jól képzett zsoldossereg csatában még sosem maradt alul, erejük, bajtársiasságuk és csillapíthatatlan harci szenvedélyük lenyűgözi a fiatal fiút, aki számos megpróbáltatás után végül maga is jomsvikinggé válik. A skandináv történelem legnagyobb tengeri ütközetében, a svolderi tengeri csatában szembetalálkozik apja gyilkosával, aki Norvégia királyának első embere… Az eredetileg 2017-ben megjelent, drámai hangú történelmi regény több mint kilenc országban lett bestseller.