Könyvajánló

mmár a hetedik kötetben tér vissza Liz Pichon kiskamasz hőse, Tom Gates. A srác többnyire el tudja dönteni, hogy mit akar, pláne, ha kajáról van szó (mint például a kedvenc müzlijeiről, melyet sajnos a kibírhatatlan nővére lenyúl tőle). De azért vannak olyan kérdések, amelyekben neki is nehezére esik dönteni. Anya például a fejébe veszi, hogy itt az ideje a nagytakarításnak, melynek keretében az egész házat kipucolja. Azt mondja, az ő szobájában is rendet kell tenni, és mivel az teli van mindenfélével, gyakran ő is nehezen találja meg azt, amit keres, nincs könnyű dolga. Anyukája aztán döntés elé állítja: vagy kiválogatja, hogy mi kell neki és mi az, amit le lehet selejtezni, vagy majd ő dönt helyette. Vajon meg lehet még állítani a „katasztrófát”? Szerencsére ott vannak az „őskövületek”, akik mindig kihúzzák Tomot a csávából… A kötet érdekessége, hogy – előzményeihez hasonlóan – Dragomán Gábor, Dragomán György író és Szabó T. Anna költő, műfordító kamasz fia fordította.

Az - elődeivel ellentétben immár ingyenes frissítési lehetőséget biztosító - Windows 10 operációs rendszert, valamint az Office 2016-os verzióját mutatja be a témában gyakran publikáló szerző, Bártfai Barnabás legújabb, sok elméleti magyarázatot és gyakorlati tanácsot tartalmazó kézikönyve. Az alapvető tudnivalókat követően olyanokról olvashatunk, mint a számítógép szakszerű kezelése, a szoftverek alkalmazása, a Windows használata, a fájlkezelés, a Total Commander használata, az állománytömörítés, a számítógépes hálózatok, az internet, az e-mailezés, a számítógépes naptárkezelés és vírusok, valamint az adatbiztonság és -védelem. A folytatásban már az Office-ról esik szó: az alapbeállításokról, a szövegszerkesztésről, az Excelről, az adatbázis kezelésről, a prezentációkészítésről és grafikai programokról. A rengeteg praktikus példával, fekete-fehér rajzokkal kiegészített szakkönyv minden érdeklődőnek ajánlható, hasznos olvasmány, komoly segítség a mindennapi számítógépes munkához. A praktikus, minden érdeklődőnek ajánlható kötetet kifejezésgyűjtemény, függelék és tárgymutató zárja.

Házfelújítóknak ad praktikus tanácsokat, s osztja meg saját, tanulságos történeteit is Krivarics Ditta lakberendező. Mint a szerző elárulja: több helyen lakott már, új építésű garzonlakástól nagyobb, lakótelepi lakásig, ám régi vágya volt, hogy vidéken vegyen egy régi házat, amit felújít. Végül férjével eladták korábbi garzonjukat, és neki álltak a keresésnek. Több lehetséges épületet megnéztek; végül véletlenül bukkantak rá Kápolnásnyéken arra az 1925-ben épült, manzárd tetős házra, amelybe beleszerettek. 2013. május elsején vették át a kulcsokat, és kezdték el az átalakítás megtervezését. A most megjelenő kötet első fejezete a keresés folyamatát mutatja be, úgy, hogy mások számára is hasznos tippeket fogalmaz meg a szerző. Ezt követi a tervezéssel kapcsolatos tanácsok gyűjteménye, bemutatva saját szempontjaikat és további ötleteket, a szobaelrendezéstől a konyhatervezésen és a tetőtér esetleges hasznosításán keresztül a világítás megtervezéséig. A leghangsúlyosabb fejezet magával az építkezéssel foglalkozik, a bontási feladatoktól a nyílászárók kiválasztásáig, a tornác beépítésétől az új válaszfalak felhúzásáig, a festéstől a hajópadló lerakásáig. Az utolsó fejezet a stílus kialakítására vonatkozó tanácsokat összegzi. A szöveget számos színes fotó és tervrajzok is kísérik

Biztos sok gyerek elképzeli, milyen lehetett a régi korokban élni: a kőkorszakban, az ókori Egyiptomban, rómaiként, esetleg a vikingek között. Ezt igyekszik bemutatni az általános iskolás korosztálynak az amerikai szerző kötete, egy-egy korabeli gyermek története köré fűzve sok-sok érdekességet. Megismerhetik például a felső paleolitikumban élő Matot, aki nemcsak a pattintott kőeszközöket, hanem a Lascaux-barlang híres falfestményeit is bemutatja a gyerekeknek. De ott van még Catalhüyük városából Itza, a sumér írnok fia, Hanish, az egyiptomi kőfaragó lánya, Ara, az olmék Ki, a szkíta Argim, az alexandriai világítótorony őrének lánya, Szeléné, a Heian-kori Japánban élő Szuiko és a viking lány Freya. Az ő történetükön keresztül megtudhatják, milyen volt egy lakóház az újkőkorszakban, hogyan tanultak a gyerekek a sumer városállamokban, hogyan építették a piramisokat, milyen vallási szokások voltak Közép-Amerikában, hogyan telt a lovas nomád emberek élete, mekkora gyűjteménye volt az alexandriai könyvtárnak, mit tartalmazott a szamurájok becsületkódexe vagy hogy miként zajlott a viking harcosok temetése. A rövid bekezdésnyi szövegeket jól sikerült, színes rajzok egészítik ki. A kiadvány végén szószedet és tárgymutató is segíti a történelem iránt érdeklődő kis olvasókat

A kötet szerzője, Masuno Shunmyo egy négyszázötven éves zen buddhista templom főpapja Japánban, és számos helyen tanítja, hogy miképp lehetünk összhangban magunkkal és környezetünkkel (legyen az a kertünk, a házunk, a tágabb közegünk). Jelen kötete abból indul ki, hogy csupán a szokásokban és a szemléletmódban végbe vitt apró változtatásokra van szükség a nyugodt és egyszerű élethez. A kötet négy részre tagolódik. Az első részben a „mostani én” energiával való feltöltésének harminc módját mutatja be, vagyis olyan tanácsokat ad, mint pl. hogy keljünk föl tizenöt perccel korábban, gondosan érintsük a papírhoz a tollat, vagy hogy evés közben minden falat után tartsunk szünetet. Ezek apró, ámde az elmélyülést, mély és alapos figyelmet elősegítő hétköznapi gyakorlatok. A következő, második részben a szerző újfent harminc módszert tár olvasói elé, ezúttal a bizalom és a bátorság ösztönzésére. Míg az első fejezet a szokások változtatását tűzte ki célul, itt a nézőpont kimozdítása a cél. Olyan egyszerű, ám annál fontosabb tanácsokat fejt ki, mint hogy ne másokat hibáztassunk, ne hasonlítsuk magunk másokhoz, vagy hogy gondolkodás helyett érezzünk. A harmadik rész húsz módszert kínál a zavarodottság és az aggodalom enyhítésére, s a másokkal való kommunikáció csiszolását állítja a középpontba. Itt olyan alapvető témák köré szerveződnek a javaslatok, mint a hála, veszteség és nyereség, vélemény és ítélkezés, bizalom. A záró, negyedik részben ismét húsz módszert ismerhetünk meg arról, hogyan tehetünk minden napot a legjobb nappá, s itt a figyelem jelenre irányítása a legfőbb feladat. A könyv egyszerre egy írott meditáció, tippek gyűjteménye, melyet mindenkinek ajánlunk, aki az élet minél teljesebb és tudatosabb megélésére törekszik.

Újabb, vélhetően sokakat érdeklődő kötettel jelentkezik az idén Joseph Pulitzer-emlékdíjjal kitüntetett oknyomozó újságíró, Dezső András. Míg a Maffiózók mackónadrágban (201910027) című bestseller a magyarországi szervezett bűnözés történetét dolgozta fel, a Magyar kóla (202024029) pedig a hazai drogkereskedelemről szólt, legújabb munkája a titkosszolgálatok világát igyekszik bemutatni az olvasóknak. Két a hetvenes években játszódó magyar kémsztoritól napjainkig szerepelnek a titkosszolgálatokkal kapcsolatos történetek a kötetben. A szerző mindezekhez számos interjút, háttérbeszélgetést folytatott érintettekkel, valamint a régebbi esetek kapcsán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában is kutatásokat végzett. A bevezetésben röviden ír a magyar titkosszolgálatokról, az elődszervezetektől – a BM kötelékében működő III-as Főcsoportfőnökségtől – a ma létező intézményekig (Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Biztonsági Felügyelet stb.). Olyan érdekes ügyek részleteit ismerhetjük meg egyebek mellett, mint Rimner Gábor, a kalandvágyból lett CIA-ügynök 1981-es budapesti elrablása, vagy Halmi Zoltán esete, aki 1974-ben, a bogotai konzulátuson teljesített külszolgálata idején, ám meggyőződésből ajánlotta fel szolgálatait a CIA-nak, és 1981-ben tartóztatták le. Mindkettejüket börtönbüntetésre ítélték, a rendszerváltás környékén szabadultak, ám soha nem rehabilitálták őket, 1999-ben pedig együtt nyilatkoztak egy tévécsatornának, mely után vélhetően megmérgezték őket. A két történetet túl olvashatunk még a „piszkos ügyek” osztályáról a szocialista korszak hírszerzésén belül; Medgyessy Péter D-209-es ügyéről; Carlos, vagyis a Sakál néven emlegetett terrorista budapesti tartózkodásával kapcsolatos nyomozásokról; a III-as Főcsoportfőnökség „szétrobbantásáról” a rendszerváltás hajnalán; vagy éppen a csak „KGBéla” néven emlegetett Kovács Béla jobbikos politikus ügyéről. Az utolsó fejezet a nemrég kirobbant Pegasus-ügy bizonyos részleteivel foglalkozik. A kötetet kis kémszótár zárja.

Tovább folytatódik, immár a tizenhetedik kötettel a dél-afrikai író, Wilbur Smith Courtney család sorozata. Ezúttal a szerzőtárs Tom Harper (elvileg együtt kezdtek még dolgozni a regényen, ám Wilbur Smith időközben elhunyt). Az 1774-ben kezdődő történet főhőse a tizenhét esztendős Robert Courtney, aki szülőföldjén, Afrika keleti partvidékén, egy csendes kereskedelmi előörsön tölti a napjait. Minden vágya, hogy kereskedő famíliája más tagjaihoz hasonlóan egyszer ő is tengerre szálljon. Amikor aztán a nagyapja, James Courtney meghal, kihasználja a lehetőséget, és csatlakozik a családi barát Cornish kapitányhoz, akinek a hajója, a Dunstanburgh Castle Londonba tart. Vagyona nem igen van, csak egy féltve őrzött családi ereklye, a Neptun kard. Londonban valósággal elvarázsolja a nyüzsgő forgatag, ám mivel hamar elfogy a kis pénzecskéje, a helyzete egyre reménytelenebb. Végül úgy dönt, beáll a brit hadsereghez. Hajón az Atlanti-óceán túlpartjára küldik, hogy harcoljon a lázadó gyarmatok ellen. Tudtán kívül azonban két távoli unokatestvére, Cal és Aiden Courtney az amerikai függetlenség kivívása érdekében harcol a brit csapatok ellen….

Ezúttal saját családjának története ihlette Palotás Petra legújabb regényét. A szerző apai nagyszülei igazgatták ugyanis a Fehérvárcsurgói Állami Gyermekotthont, amelyet az egykori Károlyi-palotában alakítottak ki. A történet 1958-ban kezdődik, amikor is a Zsoldos család a fehérvári Béke utcából megérkezik a kastélyba. Az édesapát ugyanis, aki eddig Fehérváron volt egy iskola vezetője, a gyermekotthon igazgatójává nevezték ki, így feleségével és legkisebb gyermekével, Etelkával beköltözik az igazgatói lakrészbe. De vajon mi vár a kamaszkor küszöbén álló lányra a kastély falai között? Miként folytatódnak a tanulmányai a közeli falusi iskolában? Milyen hatást gyakorol az egyetlen lány jelenléte a gyermekotthon fiú lakóira? Hogyan barátkozik össze Molnár Ferikével, az árva gyerekkel? És milyen benyomások érik mindkettejüket ezekben az években, melyek örökre nyomot hagynak bennük?

Első saját kiadójával megjelentetett könyvével jelentkezik Lakatos Levente. A regény egyben a Nem szabadott volna… sorozat első kötete. Szendházi Mia apácák közt nőtt fel, miután tizenhárom éves korában meggyilkolták az édesapját, egy gazdag vállalkozót. Maga is jelen volt a történtekkor (egyes pletykák szerint ő volt a tettes), aztán Cambridge-be küldték, a Szofia lányai rend iskolájába, majd az ottani híres egyetemen végezte el a közgazdaságtant is. Nemrég tért vissza Magyarországra, hogy átvegye a családi cég irányítását, melyben úgy tűnik, a rend tagjainak is fontos szerepe van. Aztán találkoznia kell édesapja egykori legnagyobb riválisának gyermekeivel. Az édesanyja ugyanis egykor a Kalapos család fejébe volt szerelmes, ám aztán a legjobb barátját, Mia édesapját választotta. Két évtizede viszály dúl a két család között, a háttérben pedig rendezetlen tulajdonjogi viszonyok is állnak. Mia édesanyjának birtoka ugyanis egykoron jelzálog alatt állt, amit szorult helyzetében egykori szerelme fizetett ki helyette. Erre alapozva pedig a nemrég Alzheimer-kórral diagnosztizált építési vállalkozó gyermekei, Kalapos Sámuel és Ella szeretnék megszerezni a birtokot, hogy ott végre felépítsék apjuk nagy álmát, egy bevásárlóközpontot. Sámuelnek egyébként nem fűlik a foga az üzlethez. A meglehetősen laza erkölcsű fiatalember filmeket készít, egy produkciós céget vezet, és hozzá van szokva, hogy minden nőt megkap. Mia nem ez az eset, ám az üzleti érdek azt szolgálja, hogy megpróbálja az ujja köré csavarni Miát. De mi van, ha a fegyver fordítva sül el?.

Az Anna-bál szerelemei (202125237) című regényből megismert szereplők, Györöky Ilka és családja története folytatódik. A helyszín továbbra is Balatonfüred, mely a reformkorban vált a savanyúvízére való tekintettel fürdővárossá, egyben jelentős kulturális központtá, melyhez az Anna-bálok megrendezése is hozzájárult. A történet 1838 februárjában folytatódik, amikor az 1816-oshoz hasonlóan kemény tél teszi próbára az embereket. Ilkáéknak szerencsére bőven van tartalékuk, ám így is várják, hogy mikor lesz végre jobb idő. András az utóbbi években beletanult a birtok igazgatásába, mellette pedig tovább folytatja a tanítást. Legkisebb fiuk, Péterke még kétéves sincs, Krisztinka nagyon jó tanuló, a kamaszkorba lépő Kálmán azonban meglehetően hadilábon áll a tanulással, főleg a latinnal. Pedig ebben az időben ki se nagyon tudnak mozdulni a házból. Szerencsére a tél hamarosan véget ér, márciusban azonban Pestről érkeznek rossz hírek. Hatalmas árvíz árasztotta el a várost, borzalmas pusztítást végezve, ám jó barátjuk, Wesselényi a csónakjával sokakat megmentett. Vajon mi várható ezek után a következő szezonban? Mi lesz a következő Anna-bálon? Hogyan fejlődik a negyvenes években a település? Miként készül az el az új Kerektemplom vagy bocsátják vízre a Kisfaludy gőzöst? Mi minden történik Ilkával és családjával? Hogyan lépnek a gyerekek szép sorban felnőttkorba? És miként forgatják fel mindannyiuk életét az 1848-49-es események?... Jól megírt történet a reformkor és a szabadságharc időszakáról, melynek bizonyos jelenetei Bécsben és Pozsonyban játszódnak

Nyáry Krisztián 2012 elején tett közzé először olyan bejegyzést a Facebookon, amelyben egy neves hazai alkotó magánéletéről írt. Az elsőt még számos ilyesfajta írás követte, és a bejegyzések hamar összeálltak egy könyvvé (legutóbb:, majd megjelent a folytatás is, mindezeket pedig két szerelmes levél-válogatással is kiegészítette (Írjál és szeressél; Életemnél is jobban). Ezúttal harmadik „irodalmi szerelmes könyvével” jelentkezik a szerző. Újabb húsz történet olvasható most, melyek hangvételüket illetően hasonlítanak a korábbiakra, ám valamivel hosszabbak, mint az előrző részek szövegei. Olyan szerelmespárokról (vagy éppen szerelmi háromszögekről) van szó, mint József Attila és Gyömrői Edit, Kisfaludy Károly, Heppler Katalin és Löffler Nina, Dsida Jenő és Imbery Melinda, Kaffka Margit és Bauer Ervin, Kassák Lajos és Kárpáti Klára, Petőfi Sándor és Mednyánszky Berta, Galgóczi Erzsébet és Gobbi Hilda, Molnár Ferenc és Bertha Vanda, Vajda János és Kratochwill Georgina, Móricz Zsigmond és Magoss Olga, Kármán József és Markovich Miklósné, Kosztolányi Dezső és Keresztes Erzsébet, Krúdy Gyula, Pilisy Róza és Pekár Gyula, Gelléri Andor Endre és Dreier Julianna, Ignácz Rózsa és Makkai János, Szabó Lőrinc, Kozmutza Flóra és Illyés Gyula vagy Gérecz Attila és Drechsel Mária. Számos irodalomtörténeti érdekességet is megtudhatunk, példának okáért Petőfi Fa leszek, ha… című vesének keletkezéstörténetéről vagy éppen Édes Anna alakjának valóságalapjáról. A könyvészetileg is gyönyörű, fekete-fehér fotókkal illusztrált kiadvány

Jimmy Tucker (JT) amerikai farmer Texasban él, egyedül neveli fel három lányát, Kate-et, Caroline-t és Gemmát. Huszonhat éves volt, amikor megözvegyült, legalábbis a lányainak azt meséli, hogy az édesanyjuk meghalt. JT kemény férfi, soha nem hagyja, hogy a lányok a maguk útját járják, így aztán Caroline ahogy teheti, férjhez megy, hogy elkerülhessen a farmról, Gemma, aki művészi ambíciókat dédelget, nem sokkal utána szintén kereket old, egyedül Kate marad otthon és segíti tovább édesapját a gazdálkodásban. Egy nap Jimmy váratlanul meghal, a hatvankét éves férfi nem mutatta előjelét, hogy beteg lenne, ezért a lányok lelkileg nem tudtak felkészülni az elvesztésére. Kate kénytelen maga kezébe venni a birtok ügyeit, de segítségére van Thad, aki a farmon szerzett jártassága miatt apjának is nagy segítsége volt. Amikor Kate testvérei hazatérnek a temetésre a régi iratok rendezgetése közben egy válóperi végzésre lelnek, kiderül, hogy az édesanyjuk nem halt meg, hanem a szülők elváltak, amikor Gemma még csak kétéves volt. Megdöbbenti őket ez a felfedezés és elhatározzák, megkeresik az édesanyjukat. Rövid internetes kutakodás után kiderítik, hogy Scarlett Santa Barbarában él. Amikor elmennek a nő házához, az azonnal felismeri őket és boldogan közli velük, már régóta várta ezt a találkozást. Elmeséli, annak idején nagy szegénységben éltek és ő nagyon félt attól, hogy nem tudnak majd enni adni a lányaiknak, ezért elszökött egy férfivel, mert Jimmy adott neki annyi pénzt, annak fejében, hogy soha többé nem megy a gyerekek közelébe, amiből új életet tudott kezdeni. A férfi azonban, miután elköltötte Scarlett pénzét, lelépett és az asszony a megegyezés értelmében már nem kereshette a lányait. Caroline, Gemma és Kate megértik anyjukat és megbocsátanak neki, majd ezután továbbra is fenntartják a családi kapcsolatot, ekként a banális történet végén Scarlett már Kate, Thaddal kötött esküvőjén is teljesjogú családtagként vesz részt

A trilógiának A villa; A villa lányai; A villa öröksége szánt „Villa kötetek”, most egy negyedik történettel egészültek ki. A Melzer család regényes életét 1913-tól kezdte el szőni az író, ebben a mostani történetében, amely Augsburgban folytatódik, már 1930-at írnak a naptárak. Az első világháború után bekövetkezett gazdasági világválság alapjaiban rengette meg a gazdag család egzisztenciáját. Paul Melzer ugyan továbbra is vezeti a textilgyárat, de egyre több akadályba ütközik, ami megtépázza fizikai erejét, idegrendszerét. Paul beteg lesz, szívizomgyulladással kórházba kerül, felesége, Marie ekkor kénytelen átvenni a textilüzem irányítását. A gyár azonban lassan a csőd szélére kerül, a család megtartó ereje ekkor ismét megmutatkozik, mert mindenki összefog annak érdekében, hogy elkerüljék az összeomlást. Közben Dodo, mit sem sejtve testvérei közbenjárásáról, akik eljuttatták Richard Straussnak szerzeményei kottáit, beteljesítheti mindazt, amiről kiskorától kezdve álmodott, zenei karrierje végre kezdetét veszi. Miután a textilgyárat megmentette a családi összefogás, az ősi villát, amely a család jelképévé nemesedett meg tudják tartani. Hitler erősödő hatalmának árnyéka azonban egyre jobban elsötétíti a család valamennyi tagjának jövőjét.

Leila Evans három legjobb barátnőjével, Edie Jamessel, Charlotte Meadével, és Piper Watsonnal időnként beül a Music Row nevű kávézóba, hogy elmeséljék egymásnak mi történt velük az elmúlt hetekben. Leila javaslatára a kávézóban éppen azt tervezik, hogy az adventi időszakban, négyesben elutaznak valahová a hegyekbe, ahogy azt az elmúlt három esztendőben is tették. A főszervező laptopján megmutatja barátnőinek, milyen kedves, romantikus helyet talált az interneten. A lányok el vannak bűvölve a fotókon látható tájtól, és a hófödte dombon álló faház láttán azonnal döntenek, ideutaznak „előpihenni” a karácsonyi hajrára. Amikor azonban a helyszínre érnek, nagyot kell csalódniuk, mert korántsem azt kapják, amit a fotók ígértek. Vége megtalálják a tulajdonost, aki egyben a helyi pubban pultosként dolgozik. A férfi nagyon mogorva, amikor meglátja a lányokat, kelletlenül bemutatkozik, Theónak hívják. Leila és a barátnői azt kérik tőle számon, miért nem lehet sem a házban, sem a házon kívül olyan díszítést látni, amely a karácsonyi hangulatra utalna. Amikor átlépik a Kandalló nevű vendégház küszöbét, döbbenetük fokozódik. Egy Eleanor Finley nevű nő végigvezeti őket a „lakosztályukon”, a lerobbant helyiség láttán úgy döntenek, inkább maguk mögött hagyják az „álompihenést”, de ekkor kiderül, hogy az utak a vihar miatt le vannak zárva, így aztán foglyul estek az elzárt településen. A lányok ezután a ház kicsinosításához kezdenek, beszereznek egy karácsonyfát, és lassan a pince mélyéről előkerül néhány karácsonyi dísz is. Néhány nap után Leila nyomozni kezd a rejtélyes férfi, Theo után, mert nem érti, miért olyan barátságtalan velük a tulajdonos. A helyiekkel elbeszélgetve az összegyűjtött információmorzsákból megtudja, hogy a férfi vélhetően valami bűnügyfélébe keveredhetett. Közben Theo és Leila között megtörik a jég, úgy tűnik, nagyon szimpatikusak egymásnak, ám ekkor a lány feltesz egy a férfi múltjára vonatkozó kérdést, mire az azonnal meghátrál, és arra kéri Leilát, ne beszéljenek többé. Kiderül, hogy Theót igaztalanul lopással vádolják, Leila az első perctől kezdve biztos abban, ez nem lehet igaz, majd amikor a férfi irodájában talál egy levelet, amely az ártatlanságát bizonyítja, elhatározza, segít Theónak. Ekkor már senki nem állíthatja meg a szerelmes Leilát, hogy tisztára mossa a férfi becsületét, odaadásának köszönhetően a történet végére már egymás karjaiban élvezhetik a karácsony bensőséges hangulatát… Igazi „bekuckózáshoz” való karácsonyi történet

Az álnéven erotikus regényeket író magyar szerző legújabb története a 18. századi Párizsban játszódik. Philip Clavieri báró felesége, Margaret fényűző kastélyban neveli három lányukat, Biancát, Florance-t és a középső, legszebb Constance-t. Az édesanya nagy gondot fordít arra, hogy méltó módon kiházasítsa gyermekeit, ez Bianca és Florance esetében nem okoz neki gondot, de bár Constance a legszebb, ő a legkezelhetetlenebb is. Időnként furcsa ájulások jönnek rá és egyébként is szeret megbotránkoztatóan viselkedni, fittyet hányva az úri etikett valamennyi törvényére. Constance ugyanis kettős személyiségű, bár ezt ő maga sem tudja, és a családtagjainak sincs ismerete erről. A lányt időnként perzselő szexuális vágy keríti hatalmába, már tizenhat éves korában odaadta szüzességét a lovászfiúnak, újabb „áldozata” pedig az édesapja üzleti partnere, Piere Fleur, akit gyakorta behúz a szobájába, hogy ott az érzéki örömöknek hódoljanak. A férfi szinte eszét veszti Constance kényeztetésétől, de miután a lány kiélvezte a gyönyöröket, már nem érez semmit partnere iránt és ezzel lassan az őrületbe kergeti a szerelmes férfit. Egy napon miután Piere elhagyta Constance szobáját a lány nővére, Florance hálóruhában rajta kapja testvérét, aki nem emlékszik arra, mi történt a zárt ajtók mögött. Eközben a város egyik elegáns bordélyában Jean Cottier a gazdag és jóképű márki örömmel múlatja az időt a szép kurtizán, Julietta ágyában. A férfi még nem akar megnősülni, így amikor Philip Clavieri báró felajánlja neki Constance kezét elutasítja az egyébként jól jövedelmezőnek tetsző „üzleti” ajánlatot. Constance megalázottnak érzi magát és fittyet hányva minden szabályra, a házában keresi fel a férfit és felajánlkozik neki. Jean először még megkísérli kordában tartani vágyát, de a lány olyan elemi ösztönnel csap le rá, hogy képtelen uralkodni magán. Ezzel kezdetét veszi kettejük viharos kapcsolata, amely tele van féltéssel, szerelemmel és féltékenységgel, de végül egyikük sem menekülhet a rájuk kiszabott sors elől…

Közeleg a karácsony – mi sem jelzi ezt jobban, mint a nagyalakú mesekönyv, amely ajándékként éppen a feldíszített fa alá való. Az angol grafikus-mesekönyvíró Alex T. Smith legújabb, a klasszikus meseillusztrációkat követő, humoros képekkel kísért könyve „24 és fél fejezetben” egy adventi nagy utazást ígér, amely által mindenki felkészülhet lélekben az ünnepre. Fülöp, a kisegér feladata, hogy eljuttassa Olivér levelét a Mikulásnak, miközben küldetése alatt rengeteg izgalmas kalandot él át, és igaz barátokat is szerez. Mint egy igazi adventi kalendáriummal, úgy számolhatunk vissza karácsonyig, és kipróbálhatjuk azt a sok kreatív ötletet, amelyekből minden napra kínál a könyv: írhatunk levelet a Mikulásnak, vagdalthúsos pitét, karácsonyi üdvözlőlapot, ajándékokat és díszeket is. Fülöp történetével olyan szívmelengető karácsonyi mesét vehetünk a kezünkbe, amely minden bizonnyal igazi családi hagyománnyá válik és minden évben újra előkerül majd.

A romantikus történet főszereplője, Emilie de la Martiniéres édesanyja halála után végképp egyedül marad, amikor nagynénjétől megörököli a hatalmas családi vagyont és a franciaországi kastélyt. Öröme azonban egyáltalán nem felhőtlen, mert a kastély meglehetősen rossz állapotban van, ő pedig nem igazán tudja, mihez kezdjen a hirtelen rászakadt örökséggel. Leutazik a kastélyba, ahol a gyönyörű táj, az épülethez simuló szőlőskert szinte elvarázsolják őt. Elhatározza, hogy kezébe veszi az ügyeket és felújíttatja a kastélyt. Ekkor ismerkedik meg egy étteremben Sebastian Carruthersszel, és az ifjú angol műkereskedő, nemsokára mindenben segítségére van Emilienek a ház felújítása során. Azonban férfit az első pillanattól kezdve valamiféle titokzatosság lengi körül, érzékelhetően valamit takargat Emilie elől. A lány nemsokára egy naplószerű, versekkel teleírt füzetet talál a házban. A nagynénje kezének írását ismeri fel a sorokban, és ekkor elhatározza, hogy nyomozni kezd családja múltja után. Sebastiannal való kapcsolata időközben egyre szorosabbá válik, és a férfi megkéri a kezét, amire ő igent mond. Nemsokára kiderül, hogy Emilie birtokán akadnak olyan idős emberek, akik jól ismerték Sebastian nagymamáját, Constance Carruthers, aki a második világháború idején a francia kastélyban lakott. A történet előrehaladtával számos titokra derül fény, többek között arra, hogy Constance angol kémnő volt, aki a francia ellenállókkal - közéjük tartozott Emilie családja is - minden veszéllyel dacolva küzdött a náci megszállás idején a Gestapo ellen. Emilie előtt lassan-lassan bontakozik ki családjának titkokkal teli története, amely végül elvezeti önmaga megismeréséhez is

A romantikus karácsonyi történet főszereplője, Lindy Rose Carmichael, aki bár szeretett volna az adventi készülődésre ráhangolódni, ezt derékba törte a tény, hogy barátja, Brain akivel már évek óta élt látszólag boldog kapcsolatban, megcsalta őt a legjobb barátnőjével, Celestével. A férfi különösebb megbánást sem mutatott, Lindy igaz barátnője (!?), akivel kiskora óta jóban volt, úgy lépett át rajta, hogy bocsánatot sem kért tettéért. Emellett a lányt még a munkahelyén is számos kellemetlenség éri, ezért úgy dönt, maga mögött hagyja a várost és hazatér szülei kedves, vidéki házába karácsonyozni. Amikor édesanyjának elmeséli búslakodásának okát, az a padlásról lehoz egy dobozt, ebben azokat a leveleket tarja, amelyeket a lánya annak idején a Télapónak írt. Az asszony azt tanácsolja Lindynek most is írjon levelet a Télapónak, hiszen kiskorában is minden vágyát teljesítette a Mikulás. Az első levelet még ötévesen írta Lindy, azt kérte benne, hogy karácsonyra kapjon egy apukát. Az édesanyja nagyon szomorú volt, hogy ezt nem tudja teljesíteni, de szenteste becsöngetett egy ajándékot kézbesítő futár, Ellen, akiről kiderült, hogy az anyuka egykori osztálytársa és egyedül tölti az ünnepeket. Meghívják magukhoz és nemsokára ő lesz az „édesapja” a kislánynak, mert feleségül veszi az édesanyját és adoptálja Lindyt. Igazi családként élnek együtt és azt ezt következő években a Télapó minden vágyát teljesíti a kislánynak, legyen szó bicikliről vagy akár egy kiskutyáról. Lindy az anyukája unszolásának eleget téve, most is papírra veti vágyát: szeretne egy igaz barátnőt és egy hűséges társat maga mellé. A csoda pedig hamarosan bekövetkezik, amikor az utcán összetalálkozik gyermekéveinek legjobb barátnőjével, Peggy Scrantonnal és az olvasó egy újabb „csodának” is részese lehet, amikor Lindy nemsokára belebotlik egy általános iskolai osztálytársába, Billybe aki néhány, boldog hangulatban eltöltött találkozás után bevallja, már kilencéves kora óta szerelmes a lányba… Lindynek ezután ez lesz élete legszebb karácsonya.

Tizedik kötetéhez érkezett Bernard Cornwell Angolszász históriák címen futó nagyszabású tematikus sorozata. A történet továbbra is az ekkor még több királyságból álló Anglia születésnek idején, a kilencedik század utolsó évtizedeiben, a viking háborúk vér áztatta korában játszódik. A wessex-i királyságban Nagy Alfréd az uralkodó, de betegsége miatt egyre gyengül , ezért nagy gondot jelent számára, hogy országát a támadó dán seregekkel szemben megvédelmezze, ráadásul az utódja meglehetősen gyengekezű, tapasztalatlan a hadviselésben, akire nem számíthat. A vikingek közben kitartóan ostromolják a birodalmat, hullámokban érkeznek a csapások, Harald nevű hadvezérük a tenger felől indít támadást, a northumbriai dánok szintén a tenger felől igyekeznek bevenni Wessex déli partját. A vikingek, miután hírét veszik, hogy a király nagyon beteg, Ragnar vezetésével fosztogatni kezdik az angolszász birodalom utolsó fellegvárát. Bebbanburgi Uthred, Alfréd király mindenre elszánt, dicső bajnoka most is a hadak élére áll, csapdába csalja Ragnar legyőzhetetlennek hitt harcosait és Farnhamnél, fényes győzelmet arat felettük. Alfréd első emberének azonban számos ellensége akad, sokan megirigyelik Uthred kivételezett helyzetét. A férfi ekkor úgy dönt, megtagadja a királynak tett hűségesküjét és hazatér szülőföldjére, a vikingek közé…

A vonatok csodálatos világát mutatja be a gyerekeknek jelen képeskönyv. Megismerhetik belőle az első vasutakat; a különböző nyomtávokat; a gőzmozdony működését; a villany- és dízelmozdonyokat; a postavonatok belső működését a 19. században; a vasúti hidak és a hegyi vasutak építését; a klasszikus állomásépületeket, a magasvasutakat; a hadivasutakat az első világháborúban; vagy azt, hogy mi lehet a vasutak jövője. A kötet olyan konkrét vasútvonalakat is bemutat, mint a ffestiniogi vasút Észak-Walesben, az Orient expressz, a bajkonuri kozmodrom, a California Zephyr, a dardzsilingi Himalája-vasút, a Princess Christiant vagy a Sinkanzen. A kiadványt "Idővonat" (kronológia), néhány rekord kiemelése, szószedet, valamint név- és tárgymutató zárja

Gent, Belgium flamand régiójának legnagyobb városa és központja. Az itteni, Szent Bravó-székesegyházban látható az az oltárkép, amelynek története 1428-ig nyúlik vissza. A tucatnyi festett darabból álló értékes műalkotást az utóbbi évtizedekben már tizenháromszor próbálták megsemmisíteni, majd a tizenkét táblából álló képet darabonként lopták el a tolvajok, néhányra mind a mai napig nem találtak rá. A regény főszereplője, Nick Lee az ENSZ Kulturális Összekötő és Nyomozó Irodájának munkatársa, akinek az a feladata, hogy a világörökség részeként ismert értékeket megvédelmezze, vagy amennyiben azokat ellopták, derítse fel, hol lehetnek az értékes tárgyak. A genti oltárkép tizenkettedik darabjának 1934 egyik éjjelén veszett nyoma, azóta azonban egyetlen műkereskedésben sem bukkant fel az értékes alkotás. Nick egy régi ismerősét keresi fel Gentben, amikor egészen különös körülmények között rábukkan a tizenkettedik oltárképre, ekkor derül ki számára, hogy az egyház, különböző csoportjai már évszázadok óta vetekednek a táblakép birtoklásáért. A Szent-Mihály-szüzek egy titkos apácarend tagjai, akik az úgynevezett „nagy igazság” őrzői, velük szemben áll a Vatikán, amelynek évszázadok alatt egymást váltó egyházfői folyamatosan azon mesterkednek, hogy a pápai állam birtokolhassa az apácák által titkon őrzött ereklyét. Nick akaratán kívül leleplezi a szüzeket és ekkor Fuentes bíboros és egy korrupt érsek azonnal akcióba lépnek, bár mindegyikük saját „szakállára” dolgozik, de céljuk azonos, meg akarják szerezni az oltárképet. Nick elhatározza, hogy kideríti az igazságot, ki a jogos tulajdonosa a táblaképnek, ehhez azonban nagy és veszélyes utat kell bejárnia, amikor a Pireneusokban rejlő ősi apátságig eljutva harcba száll mindazokkal, akik örökre ki akarják törölni az emberiség emlékezetéből az oltárkép igaz történetét… Az író genti kirándulása során látogatott el a templomba, ahol a híres oltárkép ihlette regényének megírására, amely számos valós eleme mellett jónéhány fikciót is tartalmaz, ezekről a regény „záróakkordjaként” olvasható jegyzetekben ad számot. Rendkívül érdekes történet, amely történelmi tényeket és valós személyeket is felvonultat, többek sorában Jeanne d’Arc is jelentős szerepet játszik a gyilkosságokkal, rejtélyekkel, titkokkal, átszőtt regényben

A világszerte ismert írónő, Danielle Steel legújabb regényével a családnak állít emléket: a történet középpontjában egy esküvői ruha áll, amelyet a Deveraux család három generációjában viseltek, így osztozva a család közös történetében és sorsában. A szerző az amerikai történelem színe-javát is felvonultatja: a cselekmény 1928-ban veszi kezdetét. A dúsgazdag Deveraux család legfiatalabb tagja, a tinédzser korból éppen kilépő Eleanor találkozik egy elvált férfival, Alexander Allennel, aki a San Fransisco-i elit társaság másik oszlopos tagja, ígéretes bankár, sármos üzletember. A boldogság előtt látszólag nincs akadály, a könyv romantikus eszközökkel részletesen leírja a bontakozó szerelmet, a mesébe illő esküvőt, a nászéjszakát és a szintén csodálatos nászutat. De a világválság a boldog pár és a gazdag család életét és alaposan felforgatja, kiderül, hogy a kötelék mennyire erős a két szerelmes között, együtt vajon képesek lesznek-e megbirkózni egy ekkora kihívással.

A romantikus bestseller, a női szórakoztató irodalom négy alkotójának karácsonyi motívumokkal díszített elbeszéléseit, kisregényeit tartalmazza a kötet. Az Anne Jacobs álnéven író szerző - aki két regényfolyammal (A villa; Az úriház) tette ismertté nevét - e kötetben a napjainkban játszódó, Hazatérés című novellával szerepel. A cselekmény egy kissé feszélyező életepizód érzékeny rajza: Friedel bemutatja a szüleinek választottját, Julét. Nem is a bemutatkozás aktusa a kínos, hanem az, hogy a fiú nagyon rég nem járt otthon, és a távolból sem tartotta a kapcsolatot szüleivel, nagymamájával és öccsével. Csaknem az a helyzet áll elő, hogy neki is be kell mutatkoznia a családjának, annyi idő telt el utolsó találkozásuk óta. Ám a régi, közös emlékek fölidézése újra átmelegíti a családtagok közti kihűlni látszó kapcsolatokat. Hanna Caspian A sötét éj legragyogóbb csillaga című elbeszélésének főszereplője Clarissa, aki a jegyesétől egy nyakláncot kapott, ám amikor viseli, úgy érzi, mintha egy nyakörvet hordana. Ezért aztán nem is viseli, de az igazi probléma az, fogalma sincs hová tehette. Később az 1913 karácsonyán kezdődő történések fordulatot vesznek, amely fordulatban egy cselédlánynak is fontos szerep jut. Végül az úri família a dán partokhoz közeli kikötővárosból az elő-pomerániai Schwerinbe, egy pompás kastélyba költözik. Martina Sahler Karácsony a Summerlight House-ban című története az 1920-as évek első felében játszódik a dél-angliai Winchesterben. Itt él a nagy virágkertészetet üzemeltető Griffith házaspár, és ide jelentkezik dolgozni a szakképzett fiatal nő, Herriet, aki férfi munkatársai közé kerülve fölbolygatja a régi érzelmi viszonyokat, a stabilnak hitt kapcsolatokat. Karin Baldvinsson Karácsonyi ígéret című elbeszélése is a ’20-as években játszódik, ám a jeges Izlandon. Főhőse, Sôla Dániából érkezik Rejkjavikba a nagynénjéhez, és új lakhelyén rá is szerelem vár. A romantikus történetek tematikus antológiájának mind a négy darabja a meghitt hangulatú karácsonyi ünnep és a szerelem kapcsolatáról szól. A női főszereplők valamennyien az igazit keresik, és boldogságkereső útjuk gyönyörű tájakon át vezet, lenyűgöző tengerpartokon, hóval borított városokon keresztül, hogy a helyszínek látványa is fölerősítse a történetek érzelmi hatását.

Vibók Ildi mesekönyve az emberi test talán legösszetettebb és a mai napig a legtöbb titokkal bíró szervét, az agyat mutatja be az érdeklődő gyerekeknek. Emma, egy távoli királyság királylánya azon kapja magát, hogy elérkezett a tavaszi szünet, végre nem kell iskolába menni néhány napig, lehet kirándulni, moziba menni és a családdal tölteni az egyre melegebb napokat, ám ehelyett a rengeteg házi feladattal kellene foglalkoznia. A kislány úgy dönt, a saját kezébe veszi a dolgok irányítását, és egy szuperagyat fog magának szerezni, amivel se perc alatt meg tudja majd oldani a feladatokat. Ezért rögtön a királyság fő tudósához, Dokihoz siet, aki a közeli laboratóriumban végzi napi kísérleteit laboregerein. A habókos, de annál jóindulatúbb kutató gyorsan lebeszéli a kislányt az agyműtétről, és inkább elkezdi okítani, hogy miért is szuper már önmagában Emma agya. A könyv az agy sejtjeit, az egyes részek feladatait és a felépítését (homloklebeny, fali lebeny, nyakszirti lebeny, kisagy, agytörzs és halántéklebeny) részletesen ismerteti, de mielőtt száraz magyarázatokra gondolnánk, a könyv életre kelti a kis agysejteket, hogy ők maguk meséljenek működésükről, a valóság felfogásának módozatairól, valamint az értelmi és érzelmi, a logikus és a kreatív oldal közös tevékenységéről. Miután Emma megismerte agya kis lakóit, és azt is megtanulta, hogyan tud a legjobban tanulni és összpontosítani, nyugodtan tért haza, hogy befejezze a házi feladatot. A gyerekkönyvet, melyet Mayer Tamás rajzai tesznek még élvezetesebbé

Vadadi Adrienn mesekönyve nem szokványos manókról szól: a Monszport Vivien rajzaival illusztrált könyv története egy békés és háborítatlan erdőben játszódik. Egy átlagosnak tűnő napon a szél gondol egyet, és a közeli barkafáról felkapja a bolyhos kis barkákat, amik ahogy földet értek, kis barkamanókká változtak. Az öt jó barát elkezdi felfedezni az erdőt, megfelelő otthon után kutatnak, miközben megismerkednek a fákkal és bokrokkal, valamint az erdő lakóival. Először Pipi és Patyi, majd Cece és Szilka, végül utolsóként Bobba pottyan le a fáról, hogy belevágjon új, kalandos életébe. Miután a kis manók egy fa odvában megfelelő menedékre leltek, és szépen kicsinosították az új lakot, elindulnak, hogy hintát építsenek maguknak, gallyakat gyűjtsenek, virágszirmot válogassanak vagy éppen a közelben csipegető őszapó egyik tollát szerezzék meg. Az utolsó epizódban a kis manók barkanapot tartanak, mely során megünneplik születésüket, meghívják az erdő lakóit és nagyon jól szórakoznak, amíg le nem megy a nap.

Stilton főszerkesztő úr a decemberi évzáró hajtás után alig várja már a karácsonyt, hogy családi körben, finom ételeket majszolva nyugodtan csodálhassa a meleg szobából a hóhullást. Idilli terveit egy csapásra romba dönti a nagyapja, Világjáró Vilmos, alias Dömper, aki önhatalmúlag átdiszponálja az ünnepi együttlétet New Yorkba, egy régi barátja, Klondyke MacMouse otthonába és rokonai körébe. Geronimo tudja, hogy nincs választása, amit Dömper kitervel, az úgy is lesz, így aztán miután végzett bokros teendőivel a szerkesztőségben, 23-án este már fel is szállhat a New York-i gépre. Amerikába megérkezve szinte rögtön sokkoló meglepetés éri: elcserélte a táskáját, amiben nemcsak a személyes holmijai, hanem az összes karácsonyi ajándék is benne volt! Az övére kísértetiesen hasonlító táskán az A. Smith név olvasható, és szerencsére egy telefonszám is. Amikor Geronimo felhívja a számot, egy hölgy szól bele, de mikor egyeztetnék a találkozási pontot, megszakad a vonal, lemerül a telefon, csak annyit ért belőle, hogy Colum... Úgy véli, a Columbia Egyetemre kell mennie, de hamarosan kiderül, hogy téved - és ezzel megkezdődik a sokfelvonásos kaland New York forgatagában..

Szásenyka és Vöröslő ég a Don felett című regényei után Moszkva-trilógiája záró kötetével jelentkezik a neves angol történész, a modern orosz történelem szakavatott ismerője, Simon Sebag Montefiore. Több szereplő is visszatér az 1945 júniusában kezdődő történetben, így például Benya Golden, az egykor ünnepelt író, aki egy büntetőszázad tagjaként harcolta végig a második világháborút, most pedig a 801-es számú Állami Iskola orosz irodalom tanára. Moszkva a rengeteg áldozatot követelő nagy honvédő háború végét ünnepli, így mindenki arra vár, hogy végre jobb legyen az élet. A Kreml közelében díszfelvonulást tartanak, ahol Sztálinon kívül a szovjet elit jelentős rész jelen van, na és persze a gyerekeik. Köztük a tizennyolc esztendős Szerafima Romaskina, az ünnepelt forgatókönyvíró Konsztantyin Romaskin és a filmcsillag Szófia Gideonovna Zeitlin (az első részben megismert, majd nyomtalanul eltűnt Szásenyka unokatestvére) egyetlen gyermeke. Aztán az ünnepség végén lövések dörrenek, és a 801-es számú általános iskola két diákja holtan marad a helyszínen. Mindkettő magas rangú pártfunkcionáriusok gyermeke. Egyikük Genrik Dorov, a Párt Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének, egyben államvédelmi miniszternek a tízéves kisfia, Szemjon, a másik Borisz Sako marsall, a szovjet légierő parancsnokának tizennyolc éves lánya, Roza, aki egyben Szerafima legjobb barátnője volt. A vizsgálat hamar megkezdődik, ám egyre több a kérdőjel. Vajon egy Sztálin elleni összeesküvés részéről lenne szó, vagy épp hogy maga a Generalisszimusz cselszövéséről? Hamarosan mindenki rettegni kezd, nemcsak a 801-es számú Állami Iskola diákjai és tanárai, hanem befolyásos szüleik is. A nyomozás, majd az azt követő koncepciós per családokat szakít szét egymástól, és gyermekek, kamaszok sorát kényszeríti arra, hogy barátaik, sőt saját szüleik ellen valljanak. Vajon mi lesz a per kimenetele? És milyen hatást gyakorol mindez a családok életére?... A cselekményében 1953-ig tartó, thriller elemekkel tarkított történelmi regény érdekfeszítő olvasmány, amely plasztikusan jeleníti meg a második világháborút követő szovjet kirakatperek időszakának hangulatát.

1895-ben, Londonban játszódik Tracy Rees legújabb regénye, mely elsősorban a női barátságok erejéről szól. Három nő sorsa fonódik össze a lapokon. Egyikük az arisztokrata Olive Westallen, aki kiváltságos, ám meglehetősen magányos életet él pompás villájukban, melyet egykori háborús hős apjától örökölt, mint egyetlen gyermeke. Mindeközben azonban radikális terveket szövöget, melyek túlzás nélkül megrengetnék az előkelő társaságot. Nemrég költözött a szomszédba a Finch család, köztük a tizenkét esztendős Ottilie, aki izgatottan fedezi fel magának a pezsgő Londont. A család nemrég érkezett a fővárosba, pontosabban egy botrány elől menekült, melynek körülményeit nemcsak az újdonsült szomszédok, hanem még a kislányuk elől is gondosan titkolják. Ottilie mindennapjai ettől függetlenül viszonylag önfeledten telnek, bár a családi harmóniát beárnyékolja az édesanya rejtélyes betegsége. Az asszony mellé kerül a házba szolgálóként Mabs Daley, aki először örül a lehetőségnek, hiszen végre nem a csatornákban kell kemény kétkezi munkát végeznie, magát fiúnak álcázva. Szép lassan azonban rájön, hogy az új állása nem is annyira eszményi. Főleg miután megtudja, miért is kellett a családnak sürgősen új helyre költöznie…

Kaszás György neve nem ismeretlen a gyerekek és felnőttek előtt, generációk ismerik és olvasták szórakoztató könyveit. Miután megtudtuk korábbi könyvéből, hogy miért is „hülye a mi kutyánk” és miért „hülye a mi gazdánk”, most megtudhatjuk azt is, hogy miért zseni egyaránt az eb és gazdái. A jópofa kutyaregényben egy örökbefogadott kutyussal, Zazival, valamint gazdáival és egy macskával ismerkedhetünk meg. Zaziról annyit érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy mindennél jobban szeret aludni: a reggeli, a délutáni és az esti alvás talán még az állandó kajakunyerálásnál is fontosabb neki. Az Elek Lívia kedves és aranyos rajzaival illusztrált könyvből Zazi zseniális szokásairól olvashatunk, melyek között ott találjuk a kutyafészek készítését, a sajtevés mesteri szintre fejlesztését, a macskaeledel ellopását vagy éppen a beteg gazdi egzecíroztatását, nem is beszélve az önmagáért történő nyafogásról. A könyv második felében Zazi veszi át a szót, és a hebrencs kiskutya feltárja olvasói előtt, hogy miért gondolja – maga mellett – gazdáit is zseninek: kezdve azzal természetesen, hogy gazdái őt választották a megannyi menhelyi eb közül. De olvashatunk még fa-, illetve hegymászásról vagy arról, amikor Zazi összekötötte a bajuszt a macskával.

smét visszatér a Bojta színre lép (202106288) című meseregényből megismert kis nyuszi és a Pöpec téri doboztorony lakói. Milyen új lakó érkezik a doboztoronyba? Mi vár a gyerekekre a szeptember végi városnapokon? Ki támadja meg a doboztornyot? Miért lepik el óriási bogarak a kikötő raktárépületeit? Mit csinál az Éleslátók Társasága? És mi az a Stüccpümfferdunglözpukk? Mindez kiderül az aranyos meseregényből, melyet Bogdán Viki színes rajzai illusztrálnak

A kísérteties atmoszférájú krimi és ugyanakkor thriller elemekkel is bőséggel élő történet egy kis szigeten, Cary Islandon játszódik. A Dél- Devon partjához közeli hely üdülőparadicsom, szárazföldről csónakkal alig húsz perc alatt el lehet érni. A tökéletes luxussal felszerelt villáiból pazar kilátás nyílik a tengerre. A környékbeliek szerint azonban átok ül a szigeten. Itt van a „Kaszás szikla”, amely arra emlékezteti a helyieket, hogy pestis idején ezen a részen halt meg a legtöbb beteg, mert ide száműzték őket a helybéliek és hagyták elpusztulni a szerencsétleneket. A szóbeszéd szerint a lelkük itt bolyong a környéken és csak akkor nyugszik meg, ha a Kaszás újabb áldozatot szed. 2003 nyarán a középiskolai táborból a Kaszás sziklája alá szökött el egy tizenéves szerelemespár, Ollie és Thea, de a Kaszás sötét köpenybe burkolódzva lesújtott a lányra, majd otthagyta a „névjegyét” is. Ollie soha nem tudta megbocsátani magának, hogy félelmében elmenekült és nem mentette meg szerelmét. Közel húsz év telt el azóta, amikor a szigetre érkezik a Jo által toborzott társaság, amely részben családtagokból, testvérekből és unokatestvérekből, valamint azok partnereiből áll. Alig telik el néhány nap és a parton holtan találják Beát, akinek itt sem kellene lennie, mert előzőleg értesítette Jo-t, hogy nem tud részt venni a nyaraláson. Elin Warner nyomozónőt bízzák meg a haláleset felderítésével, amely elsőre ugyan balesetnek látszik, de csakhamar kiderül, hogy gyilkosságról van szó. Másnap a sziklák közé befúródott fejjel egy búvárt találnak holtan, hamar kiderül, hogy ő is más keze által halt meg. Elinen eluralkodik a pánik, mert annak idején, amikor Thea meghalt ő vezette a nyomozást és akkor egy sorozatgyilkos, Hayler volt az elkövető, akit azonban nem tudott elkapni. Most minden tudását összeszedi, hogy ne ismétlődhessenek meg a húsz évvel ezelőtti esetek, de folyamatosan harcban áll magával, mert pánikrohamok nehezítik a nyomozását. Nemsokára kiderül, hogy a Jo által szervezett társaság néhány tagja olyan, múltba vesző titkokat rejteget, amelyek megadhatják a megoldás kulcsát… A fordulatokban bővelkedő, hajmeresztő történet atmoszférája mindvégig fokozza az olvasó izgalmait

Életünk egyik legfontosabb érzelme a szeretet, s bár gyakran úgy tűnik, ez az érzelem magától van jelen az életünkben, akár adjuk, akár kapjuk, a jelen kötet értő módon mutatja be, hogy a szeretet is mennyi gondoskodást és odafigyelést igényel. Shona Innes és Agócs Írisz közös kötetei közül a legújabb a szeretetet mutatja be a korábbi részekben megismert módon. A kedves állatkák, Agócs Írisz aranyos illusztrációi olyan élethelyzeteket visznek színre, melyekkel a gyerekek és szüleik is találkozhatnak a mindennapok során. A kötet alapvetően a szeretettel és a szülők válásával vet számot, de a lemondás, az elengedés más területen is jelen lehet: egy játékot már nem szeret a gyerek annyira, akkor odaajándékozhatja másnak. A szeretetre épülő barátságok is olykor megszakadhatnak, s ugyanígy a házasság is. Még annak ellenére is, hogy a kapcsolatból már gyermekek születtek. A bagolycsalád történetén keresztül segít a kötet a gyerekeknek, de szülőknek is, feldolgozni a válást. A szeretet végtelen, ezért bármennyit lehet belőle adni, másoknak is természetesen. Szél Dávid pszichológus így kommentálja a könyvet utószavában: „Mindent meg kell tehát annak érdekében tenni, hogy a gyerek a válásban a legkevesebbet sérüljön. Az már csak hab a tortán, ha a szülő új, szeretetteljes kapcsolata a gyerek számára is új, szeretetteljes kapcsolatok hoz.

2017 októberében járunk, a helyszín London. Itt él a szép de magányos Lucille, akinek a legfontosabb személy az életében a nagymamája, Sylvie. A nagyi már roppant idős, és mivel szinte magatehetetlen, ezért egy otthonban él, ahol az unokája gyakran meglátogatja. Egy ilyen alkalommal különleges meglepetés várja Lucille-t: közelgő harminckettedik szülinapjára Sylvie egy párizsi úttal kedveskedett, megvette a vonatjegyet és lefoglalta a szállodát is. A francia fővárosban azonban a pihenés és móka mellet vár egy feladat is Lucille-re. A nagymamája megkéri, hogy hozzon el neki egy igen értékes Dior ruhát, egy hatalmas masnis Maxim modellt, amelyet még az ötvenes években adott kölcsön egy barátnőjének, Anne-nek, aki a közelmúltban meghalt, és ő a kedves emlékek miatt újra szeretné a kezébe fogni a holmit. Megadja Lucille-nek a címet, ahol megtalálja Veronique-ot, Anne lányát, és remélhetőleg a Dior ruhát... Ezzel párhuzamosan olvashatunk egy 1952-ben játszódó történetet, amelynek a főhőse egy előkelő brit hölgy, Alice Ainsley, aki diplomata férjével együtt él Párizsban. Alice élete maga a fényűzés - de ő boldogtalan, mert minden üres és talmi, a férje pedig hűtlen hozzá. Amikor új öltöztetőnőt vesz fel, megváltoznak a dolgok: a kedves és okos nő, Marianne igazi szívbéli barátnője lesz Alice-nek... Vajon miként kapcsolódik össze a két történetszál? A megoldáson igencsak meg fognak lepődni az olvasók, akik Jade Beer romantikus regényével kapcsolódnak ki.

Újabb krimivel, ezúttal is egy maffiatörténettel jelentkezik Don Winslow. A történet 1986-87-ben játszódik, a Rhode Island állambeli Providence-ben. A várost együtt uralja az ír és az olasz maffia: John Murphy emberei és a Morettik. A két família között évek óta „tűzszünet” áll fenn, mindkét család a saját területét felügyeli, és igyekszik nem sérteni egymás érdekeit. A kényes egyensúlyt azonban felborítja egy váratlan fejlemény: egy gyönyörű nő, a Morettikkel rokon Pam felbukkanása a közeli Goshen Beachen, aki megtetszik a Murphy család egyik tagjának, a maffiafőnök vejének, Danny Ryannek. Ezzel pedig ismét kezdetét veszik a két család közötti véres leszámolások, valamint felszínre kerülnek a belső konfliktusok is. Vajon mi lesz egésznek a kimenetele? Hogyan reagáljon a valóságos lavinát elindító Danny Ryan? Engedelmeskedjen Murphy-nek, vagy maga váljon kegyetlen vezérré és alapítson új dinasztiát?... A Homérosz Iliászának modernkori változataként is felfogható regény mindvégig izgalmas olvasmány.

A brit monarchia modern történelmének meghatározó alakja távozott 2021. április 9-én: Fülöp edinburgh-i herceg két hónappal hunyt el századik születésnapja előtt. A jelen kötet bemutatja a herceg életét, tevékenységét, valamint a II. Erzsébet brit királynő férjeként teljesített közéleti és politikai szerepvállalását. A könyvet Robert Jobson jegyzi, aki számos alkalommal találkozott személyesen a királyi család tagjaival. Jobson Nagy-Britannia első számú királyi kommentátoraként olykor valóban szoros viszonyba került II. Erzsébettel és családtagjaival. Több mint harminc éve foglalkozik a királyi családdal, a dinasztia ügyes-bajos dolgaival, ami személyét kivételes pozícióba állítja, az általa leírtak valóban hiteles betekintést tudnak nyújtani e meghatározó uralkodó és államférfi életébe. Az első fejezetben a herceg utolsó éveit ismerhetjük meg, melyek a pandémia miatt az utolsó hónapokban teljesen felborultak, ám Jobson szerint ez kiváló lehetőség volt a hét és fél évtizedes házasságot maguk mögött tudó feleknek, hogy ismét egymásra találjanak e meghitt elvonultságban. A könyv a következőkben Fülöp életét beszéli el kronologikusan, megismerhetjük gyermekkorát Görögországban, a menekülést, a viszontagságos fiatal éveket Angliában, majd Franciaországban, végül a nagy egymásra találás sztoriját, ami elvezetett az 1947-es házassághoz, majd az 1953-as koronázáshoz. A herceg személyisége olykor megosztó volt a brit társadalom számára: „Szellemes volt, néha szemtelen, de mindig helyén volt az esze. Nem törődött a politikailag korrekt beszédet megkövetelőkkel, és még kevesebb figyelmet fordított az esetleges kritikákra.

Miért dőlünk be az áltudományoknak? – erre a kérdésre és sok minden másra is választ adnak a jelen – Krekó Péter politológus és Falyuna Nóra nyelvész által szerkesztett – kötet tanulmányai. Az áltudományosság jelenségét olyan szerzők világítják meg, különböző nézőpontokból, mint Aczél Petra kommunikációkutató, Bauer Zsófia szociológus, Boldogkői Zsolt biológus, Fábri György filozófus, egyház-szociológus, Hanula Zsolt újságíró, Hegedűs Andrea pszichológus, Kemenesi Gábor víruskutató, Koltai Júlia szociológus, Kutrovácz Gábor tudománytörténész, Mérő László matematikus, Molnár László csillagász vagy Veszelszki Ágnes nyelvész. Három nagyobb tematikus egységbe rendezve olyan témákról esik szó, mint az áltudományosság természete és hordozói, a határmegvonás dilemmái és történeti előzményei a tudományelméletben, a felszínes feldolgozás és a motivált tudománytagadás pszichológiája, a placebohatás, a nocebohatás és ezek korlátai, a deepfake és annak terjedése, az áltudományok meggyőzési stratégiai a lúgosító diéta példáján keresztül, az áltudományokon alapuló „orvoslás”, a koronavírussal kapcsolatos alternatív „tudományos” megközelítések és az oltásellenesség, horoszkópok, áltudományos személyiségtesztek és a bulvárpszichológia, a magyarok tudományhoz való viszonya vagy az ismeretterjesztő tudományos újságírás és az áltudományok kihívása. A tanulmányokat egyenként jegyzetek és irodalomjegyzék zárja, a kötetet pedig a szerzők életrajzai zárják.

Míg előző kötetében Oroszország történetének a 19. század második felére eső szakaszát mutatta be Sz. Bíró Zoltán történész, ruszisztikai szakértő (Az elmaradt alkotmányozás, 201725172), most arra vállalkozott, hogy a putyini Oroszországról adjon látleletet. Milyen fontos előzmények voltak a kilencvenes években? Miként játszódott le a jelcini végjáték 1999 őszén? Mi jellemezte Putyin első két elnöki periódusát (2000-08)? És a medvegyevi közjátékot, 2008 és 2012 között? Milyen belpolitikai válságtünetek voltak 2011-12-ben? Hogyan kezdődött az ukrajnai válság? Milyen következményei lettek az ukrajnai beavatkozásnak? Hogyan kezdődött Oroszország szíriai kalandja? Mi jellemzi az orosz-kínai kapcsolatokat? Melyek az Oroszország és a Nyugat közötti szembenállás stratégiai következményei? Mi jellemzi az orosz-magyar kapcsolatokat Putyin hatalomra kerülése óta? Valóban olyan erős Oroszország, mint amilyennek tűnik? Mi jellemző az orosz autokráciára és emlékezetpolitikájára? Mi a magyarázata Putyin hosszú időn át tartó népszerűségének és az utóbbi években mutatkozó népszerűség-vesztésének? Mely tények mutatják a rendszer támogatottságának hanyatlását?

Aki látta A korona című sorozatot, és nyitott a romantikus műfajra, vélhetően tetszeni fog neki Flora Harding most megjelenő regénye. A brit szerző Erzsébet hercegnő (a mostani II. Erzsébet) és férje, Fülöp herceg kapcsolatának korai szakaszát dolgozta fel, megismerkedésüktől 1947-es esküvőjükig. Mint az az utószóból is kiderül, a szerző bár támaszkodott életrajzokra és más beszámolókra, hogy miként szövődhetett, alakulhatott a kapcsolatuk, azt leginkább saját fantáziájára támaszkodva képzelte el. Ami biztos: 1939-ben találkoztak először, amikor a királyi család látogatást tett a dartmouth-i tengerészeti akadémián. Ekkor Erzsébet brit királyné felkérte az akkor tizennyolc esztendős Fülöpöt, hogy lányai, a tizenhárom éves Erzsébet és a kilenc esztendős Margit hercegnők kísérője legyen. Erzsébet hercegnő első látásra beleszeretett a jóképű tengerésznövendékbe és hamarosan levelezni kezdtek egymással. A kadét, egyben görög és dán királyi herceg 1943 karácsonyán és szilveszterén már hivatalos volt a királyi udvarba, több színi előadáson is megtekintette Erzsébetet (a hercegnő egyiken például Aladdint játszotta). És bár a családnak nem tetszett bimbózó románcuk, a Királyi Haditengerészet későbbi hadnagyát túlságosan kalandvágyónak és kiszámíthatatlannak tartották, nem is beszélve zavaros családi hátteréről, főként német felmenőiről, semmi nem tántorította el őket egymástól. Természetesen jövőbeli szerepükkel is tisztában voltak, hiszen Erzsébet, mint VI. György legidősebb lánya, a trón várományosa volt. 1946 nyarán aztán Fülöp herceg megkérte a királytól Erzsébet kezét, aki igent mondott, a hivatalos bejelentéssel azonban még egy évet vártak, amíg Erzsébet betöltötte a 21. életévét. Miután Fülöp lemondott görög és dán hercegi rangjáról, felvette az anglikán vallást és anyja családja után a Mountbatten nevet, valamint megkapta a brit állampolgárságot, ezután kerülhetett csak sor a hivatalos eljegyzésre. VI. György az esküvő reggelén Fülöpnek adományozta az Edinburgh hercege, Merioneth grófja és Greenwich bárója nemesi címeket, a ceremóniára pedig a Westminsteri apátságban került sor. A szerző a Windsor-kastélyban, azon a bizonyos 1943-as jótékonysági színi előadáson veszi fel a fonalat, ahol Erzsébet legnagyobb örömére Fülöp is megjelent, majd innentől fejti fel kapcsolatuk alakulását, részletesen kitérve családi viszonyaikra és az 1939 és 1947 közötti fontosabb történelmi eseményekre is.

A detektívirodalom klasszikus figurája az ezerarcú mestertolvaj, Arsène Lupin. A társadalmon kívül álló "úri betörő" szellemes, bájos, ragyogó és ravasz személyiség, aki mindig jó néhány lépéssel a bűnüldözők előtt jár. Ezúttal azonban úgy látszik rajtaveszt, hiszen a történet elején nagy ellenfele, Ganimard nyomozó fülön csípi egy Amerikába tartó tengerjáró fedélzetén. Mindez azonban nem akadályozza meg mestersége gyakorlásában: a folytatásában egyenesen a vizsgálati fogságból bonyolít le egy rablást, majd a látványos szökés után a tiszta szívű bűnöző egy rettegett gyilkos elfogásában segédkezik. A karcsú kötet utolsó fejezetében végül a gyermek Arsène első tolvajlásának történetét ismerhetjük meg, amely főhősünk lelki motivációira is fényt derít. A mű - amely összesen kilenc, egymással lazán összefüggő Lupin-novellát közöl - új fordításban jelenik meg: a lapokon Till Katalin tolmácsolja a régi vágású, érzelmes krimitörténet-füzért.

A Balatonfüreden élő, jogászként dolgozó szerző jól ismeri városa múltját és természeti kincseit, és ez inspirálta most megjelenő debütáló regényét is. Mondhatni, klasszikus sémát követ a szerző, hiszen sok könyv és film is készült már arról, hogy valaki, egy napjainkban élő ember valahogy visszajut a múltba, és időlegesen kénytelen beilleszkedni az adott korba. Az időutazós romantikus történet főhőse Almássy Anna, fiatal jogászlány, aki 2020. június 20-án, két nappal a huszonnyolcadik születésnapja után eltűnik Füredről, egészen pontosan a Koloska-völgyből, a hétforrás környékéről, ahol a szüleivel sétált. Egyik pillanatban még az apró tavacska partján telefonált, aztán elvesztette az egyensúlyát, belesett a vízbe, és mire kimászott, már egészen más viszonyok között találja magát. Az első döbbenet után felfigyel egy furcsa öltözetű asszonyra, akitől megpróbálja megtudni, hova került, és tud-e valahonnan telefonálni. A nő hallja, de nem érti a mondandóját. Végül hajlandó elárulni, hogy Oracsra tart, ami Annának is megfelelő úti cél, így úgy dönt, elkíséri őt egy ideig. Nagy nehezen beszédbe elegyednek: megtudja, hogy Őri Katicának hívják az asszonyt, és miután továbbra is akadozik a társalgásuk, a nőt pedig kifejezetten feszélyezi Anna beszédstílusa, megkérdezi tőle, melyik esztendőt írják. Mire válaszol, az asszony azonban közli vele, hogy valójában 257 évvel korábban, 1763-ban vannak. Anna nem akar hinni a fülének, azt gondolja, ez biztos csak egy tréfa, vagy az asszony őrült, de szép fokozatosan, a Balaton felé haladva hajlandó belátni, hogy Katica tényleg igazat mond. De vajon hogyan állja meg a helyét ebben a szinte középkorinak tűnő világban, ahol földesurak és jobbágyok vannak, na meg pestis, éhínség, boszorkányüldözés és máglyahalál. Vissza fog jutni a saját korába? És mi van, ha a múltban rátalál a szerelem?

A különös hangulatú, romantikus időutazás hősnőjét, Almássy Annát, a történet előzményéből (A füredi lány, 202106214) már megismerhették az olvasók. A lány 2020. június 20-án, két nappal a huszonnyolcadik születésnapja után eltűnt Balatonfüredről, egészen pontosan a Koloska-völgyből, a hétforrás környékéről, ahol a szüleivel sétált. Egyik pillanatban még az apró tavacska partján telefonált, aztán elvesztette az egyensúlyát, beleesett a vízbe, és mire kivergődött onnan, már egy más korban, az Úr 1763. évében találta magát. Ebben a világban először tétován botladozik, hiszen csak a történelemkönyvekből ismerős számára a késő középkori élet, a földesurak és jobbágyok hétköznapjai, az emberéletek ezreit követelő pestis és az éhínség. 1764. másnapján azonban megismerkedik Oroszy Mihállyal, aki megvette a földet, ami az átjárót rejti a két világ között, azt az utat, amelyen Anna a 18. századba jutott. A szerelem villámként csap le mindkettőjükre, nemsokára összeházasodnak és bár vannak közöttük gondokkal és fájdalommal terhelt időszakok, rajongó szerelemmel szeretik egymást. Anna fél év alatt feje tetejére állítja a református hitben élő Oroszy família életét. Férje áttér a „pápista” hitre, de nemsokára kiderül, hogy a „ius primae noctis”, vagyis az első éjszaka jogának gyakorlása nem volt idegen a férfitól, akinek ekként gyermeke is született. Egy napon azonban Annának vissza kell térnie a saját korába, és amikor a tóba akar ugrani, férje szorítja magához, hogy együtt merüljenek el és térjenek vissza a 21. századba. Ez azonban nem lehetséges, mert csak Annát vonja a mélybe az örvény, hogy napjainkban egy kórházi ágyon térjen magához… Arra a kérdésre, hogy a szerelmes Oroszy Mihály milyen módon talált rá végül a feleségére a meseszerűen szép történet befejezésekor derül fény. A 18. századot érzékletes színekkel festi meg az író, felvonultatva ennek az időszaknak jeles alakjait, többek sorában Mányoki Ádám festőt, aki életre keltette képeiben Rákóczi Ferencet és Zrínyi Ilonát.

A füredi lány és A füredi földesúr után romantikus trilógiája záró darabjával jelentkezik Karády Anna, ezúttal is a 18. századi Balatonfüredre kalauzolva olvasóit. Hősnője, Almássy Anna fiatal jogászlány 2020-ból került vissza a múltba, pontosabban az Úr 1763. évébe. Ott aztán rátalált a szerelem is, Oroszy Mihály, a helyi földesúr személyében. Össze is házasodtak, miután a férfi áttért a pápista hitre, és boldogan éltek. Anna azonban visszavágyott a saját korába, ám amikor férje is megpróbálta követni őt az időkapun, neki nem sikerült átjutnia. Anna kis híján meg is halt, miután valami komoly nyavalyát összeszedett, de szerencsére túlélte a kalandot, de aztán annyira hiányzott neki Mihály, hogy úgy döntött, visszatér a múltba. A mostani történet nyitányában, 1764 telén ismét a férje ölelő karjaiban találjuk. Persze nagy feltűnést kelt újbóli feltűnése, és sokan arra gyanakodnak, valójában boszorkány. De vajon mi vár rá és szeretett férjére? Milyen hatást gyakorol életükre a jobbágyfelkelések kitörése? Megajándékozza őket a sors egy gyermekkel? És vajon a "füredi gyermek" hol fog felnőni: a 18. vagy a 21. században?

Bartos Erika, a legkisebbeknek szóló Bogyó és Babóca mesesorozat alkotója most ismét verseskötettel jelentkezik. Noha a cím arra utalna, hogy a válogatásban a téli ünnepkörhöz kapcsolódó költemények szerepelnek, valójában vegyes tematikájú a benne helyet kapott harminchat vers. Ezek - ahogy korábban is - teljesen a gyerekek világához, ízléséhez igazodnak: lágyan, könnyen skandálhatóan rímelnek, csupa kedves témát öntenek versszakokba. Egyebek mellett megelevenedik belőlük a Balaton partja, a csillagok, az eső, a báránykák, a metró és a hetes busz, a nagyi és anya, a tenger, a boszorka, de még a cseresznyefa is: "Cseresznyefa ősz idején / Sárga díszbe öltözik, / Lombja közé csiripelő / Verébcsalád költözik. // Télen, hogyha jön a hideg, Reszket a fa csupaszon, / Hótakaró óvja, védi, / Beborítja vastagon." (Cseresznyefa - részlet). A bájos színes rajzokkal illusztrált verseskönyv totyisoktól kisiskolásokig minden korosztálynak